A reprocesszálás nem újrahasznosítás. A reprocessing és a recycling két egymásra ugyan (bár mérsékelten) hasonlító szó, de a kettő egészen mást jelent.

A reprocesszálás lényege az, hogy a kiégett fűtőelemből kiszedik a még használható uránt és plutóniumot. Ez egy rendkívül veszélyes és rengeteg további radioaktív hulladékkal járó eljárás. Egy tonna kiégett fűtőelemből minimum 100 tonna radioaktív hulladék keletkezik, bár vannak ennél sokkal magasabb eredményt kimutató számítások is. A reprocesszálás tehát egy olyan eljárás, ami a maradék hasadó anyagért bevállalja, hogy megszázszorozza a teljesen kezelhetetlen radioaktív szemetet.

Szeretik azt gondolni az emberek, hogy legalább az a még hasadó anyag, amit kinyertek, atomerőműbe megy. Hát nem biztos. Az egész folyamat annyira környezetszennyező és  drága, hogy nem nagyon van értelme: a cél sokszor az, hogy a feldúsított hasadó anyagot katonai célra, nukleáris fegyverekhez és katonai reaktorokhoz (hajók, tengeralattjárók) használják fel, de egy kevés jut azért békés célú atomerőműbe is – talán a lelkiismeretfurdalás könnyítése végett.

A legszebb az egészben az, hogy a reprocesszálás után a maradék radioaktív hulladékot vissza kell küldeni a feladónak. Mivel minden országnak kötelező a saját atomerőművének reprocesszált hulladékát saját földjén tárolnia.

Ezzel szemben az újrahasznosítás lényege, hogy a hulladékból újra alapanyag lesz, amiből megint előállítható valami késztermék. Például a kóláspalack újrahasznosítható. Nagyjából egyszerű eljárással poliészter szálat lehet belőle készíteni, amiből például futócipő felsőrésze vagy férfiing, esetleg divatkiegészítő lesz.

A paksi hulladékot az oroszok reprocesszálják egy Majak nevű komplexumban. Itt volt az első orosz atombaleset, ami annyira bejött az oroszoknak, hogy innentől kezdve nem bánták, ha az egész környék súlyosan sugárszennyezett marad. Ugyanis itt alakították ki a saját reprocesszáló üzemüket, amiből, a folyamatban keletkező folyékony radioaktív hulladékot egyszerűen beleöntik a helyi tóba.

A helyiek szeretnek nyaranta a helyi természetes vizekben fürdeni. A lakosság egy jelentős része nagyon furcsa egészségügyi állapotban van és a születési rendellenességek száma is meghaladja az átlagosat, de az orosz atomipar a tőle megszokott transzparens módon nem ismeri el a majaki környezetszennyezést.

Amikor az atomenergiát a szakma azzal védi, hogy zéró emissziójú energiaforrás, az olyan, mintha azt mondanánk, hogy Matuska Szilveszter szerette a fagylaltot. Ez lehet, hogy így van, csakhogy ebből nem következik sem az, hogy Matuska jó ember volt, sem az, hogy az atomenergia tiszta energia.

Matuska Szilveszter a bíróságon

Az atomenergiával járó környezetszennyezés következményeit ma fel sem tudjuk fogni, ezért sem tervezni, sem cselekedni nem tudunk. Az iparág megnyilvánulása pedig, hogy majd egyszer kitalálja a tudomány, hogy hogyan lehet ártalmatlanítani a kiégett fűtőelemeket, gyengébb érv az atomenergia mellett, mint a Bogyó és Babóca.

***

Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkánkat: http://www.energiaklub.hu/tamogass. Köszönjük!