A terrorfenyegetettség napjainkban olyan globális probléma, amely lokálisan érinthet minden állampolgárt, függetlenül attól, hogy mely nemzet, etnikum vagy társadalmi réteg tagja. A 2001. szeptember 11-i események óta a nyugati világ számos olyan terrorcselekménnyel nézett szembe, amikor magányos vagy kis csoportban dolgozó merénylők stratégiai vagy szimbolikus célpontok ellen követtek el támadásokat.
A párfős sejtekben sőt magányosan is működő terroristák olyan célpontokat keresnek, ahol kevesen nagy kárt képesek okozni. Egy nukleáris erőmű elleni támadással hatalmas bajt lehet okozni: sok ezer ember halhat meg, többezer négyzetkilométer terület válhat lakhatatlanná, az anyagi kár elképesztő. Hiszen az atomerőmű leegyszerűsítve az atombombához hasonlít: nagyon nagy energia van benne, nagyon kis helyen tárolva. Csak abban különbözik tőle, hogy a bombához képest sokkal hosszabb idő alatt, szabályozott körülmények között nyerjük ki az energiáját.
Az atomerőmű megtámadásával a terrorista megspórolja a tömegpusztító fegyverek beszerzését, hiszen az erőmű maga válik azzá. Az urándúsító üzemek elleni szabotázs vagy hasadóanyag-raktárak kirablása szintén óriási lehetőség számukra - és veszély a számunkra.
Nemcsak arról van szó, hogy a terroristák testükre szerelt bombával felrobbanthatják a reaktorokat. A 2001. szeptember 11-i események óta valós veszély nagyméretű polgári repülőgépek eltérítése és azok alkalmazása fegyverként. A dróntechnológia fejlődése számtalan új „lehetőséget” nyit meg a terroristák előtt. Az internetes terrorizmus virágkorát éljük, az erőművek elleni kibertámadással szándékos üzemzavart előidézve is elképesztő károk okozhatók. Nem beszélve arról, hogy a tárolt hasadóanyagokat folyamatosan megpróbálják ellopni. Ma a világon 1800 tonna fegyver minőségű hasadóanyag, dúsított urán és plutónium áll polgári ellenőrzés alatt és ennek jó része még mindig nem megfelelően biztosított. A terroristák pedig bizonyítottan ilyen anyagok megszerzésére törekednek, hogy aztán fegyverként használják fel.
Működő atomerőmű ellen még nem történt terrortámadás, bár tudomásunk van arról, hogy terveztek ilyet, legutóbb, 2016-ban Belgiumban. Épülő atomerőművet azonban bombáztak már le.
Védekezni az atomerőművek elleni támadások ellen persze nem lehetetlen, de 100%-os biztonság nincs. Egy biztos: minél kevesebb nukleáris létesítmény működik, minél kevesebb új atomerőmű épül, minél kevesebb atomhulladékot tárolnak és szállítanak, annál kisebb az esélye, hogy a terroristák sikerrel járnak.
A radikális iszlám terrorszervezetei (így az al-Káida vagy az ISIS) sejtesen épülnek föl, amelyek között általában semmilyen viszony nincsen, azok csak a központtal állnak laza kapcsolatban. Sőt, sokszor azzal sem. Ezek miatt az ellenük való küzdelem hihetetlenül nehéz. Egyetlen sejt felszámolása ugyanis nem jelenti a többiek dominószerű bedőlését, és a központra mért csapások sem feltétlenül hátráltatják a sejtek további működését.
***
Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkánkat: http://www.energiaklub.hu/tamogass. Köszönjük!
