Hiába irtott ki negyedmillió embert a két Japánban ledobott atombomba, az utána következő pár évtizedben a szigetország 54 atomreaktort állított üzembe. Az amerikai kormány és atomlobbi olyan ügyesen manipulálta a közvéleményt, hogy a japánok kétharmada még tapsolt is hozzá. A geológia viszont nem befolyásolható propagandával, a tájfunra, a földrengésre meg a cunamira nem hat az agymosás. A mindennapos földrengések hazájában Fukusimának csak az ideje volt kérdés.

2011-ben, a fukusimai nukleáris katasztrófa idején Japánban már 54 atomreaktor működött, melyek a szigetország energiaszükségletének körülbelül 30 százalékát fedezték. A japán vezetés az elemzők szerint ezt az arányt mintegy 50 százalékig tervezte emelni. Mindezt egy olyan szigetcsoporton, ahol a földrajzi törésvonalak találkozásának következtében mindennaposak a földrengések, a napi átlag 1,27 földmozgás. A felkelő nap országában az atomkatasztrófa a levegőben volt, és bármikor bekövetkezhetett.

De hogyan jutott idáig Japán?

A második világháború után Japán legyőzött és megtört ország volt, a gazdaság romokban hevert. A büszke japánok ki voltak éhezve a jólétre és a modernizációra, bármit megadtak volna a fejlődésért. Nagy árat fizettek érte. Az USA kihasználta a japánok helyzetét: békés atomenergiát ajánlott, ezzel tette jóvá az atombombák pusztítását, így pedig pozitív színbe öltöztethette át saját egyáltalán nem békés atomprogramját. A haladás, fejlődés és jólét ígérete abban a társadalmi helyzetben igencsak termékeny talajra hullott Japánban. Hirosimát újjáépítették, és országszerte atomerőművek tervezése indult amerikai technológiával.

A japán atomosítást az USA ész nélkül erőltette

Japánban a háborút követően igazi atombumm kezdődött, az országot katonai és gazdasági értelemben megszálló Amerikai Egyesült Államok hathatós közreműködésével. Az USA a keresztényi szeretet köntösébe csomagolta az egyetlen atombombákkal ténylegesen megtámadott ország teljes atomosítását. A geológiai törésvonalak mentén fekvő, vulkanikus eredetű szigetcsoport területén úgy elszaporodtak az atomreaktorok, mint eső után az erdőben a gombák. A propagandával totálisan leszedált nép meg még tapsolt is hozzá.

Békés atom: agymosás a japán társadalomban

Az amerikaiak 1954-től a nagyszabású Atoms for Peace utazó kiállítással és erőteljes sajtókampányokkal népszerűsítették az atomenergiát Japánban, amit a központi kormányzat, a fontosabb médiumok, a felsőoktatási intézmények és az önkormányzatok nagy része is támogatott. Az atomenergia melletti véleményformálásba még maga Walt Disney is beszállt egy Barátunk, az atom címmel készült animációs propagandafilmmel, amit természetesen az Eisenhower-kormányzat finanszírozott. A közvélemény Japánban az atomenergia mellé állt, és 1957-ben az ország 20 nukleáris reaktort vásárolt az amerikaiaktól.

Évtizedes emberi felelőtlenség okozta Fukusimát, a védművek semmit sem értek

Sokan azt hiszik, hogy a földrengés és az azt követő szökőár volt a fukusimai baleset oka. De ez csak annyira igaz, mint a gravitációt okolni azért, hogy megint elvágódtunk a biciklivel. A szökőárak ellen védeni hivatott gátat olyan alacsonyra építették, hogy mikor jött a cunami, az előzetesen megjósoltnál háromszor magasabb hullámok úgy csaptak át rajta, mintha ott sem lenne. A földrengés miatt áram nélkül maradt erőmű dízelgenerátorait a turbina épületének alagsorában helyezték el, így a betörő víz elsőként ezeket tette működésképtelenné. A fűtőlemeket többé nem volt mi hűtse, ezért következett be a reaktorok leolvadása, amit számos tűzeset, robbanások és hihetetlen mennyiségű szennyezés környezetbe jutása kísért.

A tényleges ok tehát az emberi felelőtlenség volt, amely oda vezetett, hogy a kockázatokat végzetesen alulbecsülték, a védműveket súlyosan alultervezték, és úgy tettek, mintha biztonsági intézkedésekre nem is lenne szükség, hiszen sosem következhetne be egy végzetes baleset. Tévedtek. A fukusimai katasztrófa ma is tart: a megrongálódott erőműben halmokban áll az atomszemét, a terület hihetetlenül szennyezett, folyamatosak a kisebb-nagyobb szivárgások, a katasztrófa sújtotta területen dolgozó munkások némelyike pedig valamilyen baleset halálos áldozata lesz, miközben az üzemeltető TEPCO vállalat folyamatosan hazudik a halálesetek számáról és a sugárzás valódi mértékéről.

Fukusima: még negyven évig tart a katasztrófa

A végleges rendezés Fukusimában az optimista becslések szerint is legkorábban 2055 környékén fejeződhet be. A területen ma mintegy 770 millió liter radioaktív hűtővizet tárolnak tartályokban, amivel azt tervezik, hogy szűrés után, de még mindig sugárzó állapotban a Csendes-óceánba engedik. Nem tudják ugyanis hová tenni. Addig pedig bármilyen nagyobb földrengés, szökőár vagy tájfun újabb hatalmas sugárszennyezést juttathat az óceánba, az újabb katasztrófa a tnegeri élővilág pusztulásával fenyeget. Ennél is nagyobb a probléma a megolvadt fűtőelemekkel, amiknek jelenlegi állapotáról még pontos információi sincsenek az üzemeltetőnek. Meg sem lehet őket közelíteni, és a mérnökök szerint erről 2021. előtt szó sem lehet. A fukusimai atombaleset tehát még legalább negyven éven át tart. Ha nincs szerencsénk, akár tovább is.