Nem is hinnéd, mekkora volt a baj Csernobilben

2017. április 26. 00:01 - atomcsapda

Épp 31 éve történt az emberi történelem legnagyobb atomkatasztrófája. De mit tudunk róla?

1986. április 26-án hajnalban az ukrajnai (akkor Szovjetunió) Csernobili Atomerőműben baleset történt. Az erőmű reaktorát a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétvetette. Felrobbant, és 25 ezer tonna grafit kapott lángra. A hatalmas tüzet két hét alatt sikerült teljesen eloltani. A baleset miatt a 3 kilométerre fekvő Pripjaty városából 50 ezer embert telepítettek ki. Sajnos csak két nappal később. A robbanás utáni hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárítót küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak. Az erőmű körül egy állandó 30 km-es tiltott zónát jelöltek ki, ahol máig tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Ennek ellenére ma is élnek, dolgoznak, gazdálkodnak a környéken.

csernobil.jpg

Az emberiség történetének eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája következtében Ukrajnában 4,6 millió hektáros terület szennyeződött be. Ez körülbelül Magyarország mai területének fele. Ukrajnában és Fehéroroszországban ezrek szenvedtek a baleset után akut sugárzási betegségben, amelyet hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések kísérnek. A Csernobil utáni években Ukrajnában a gyermekeket sújtó daganatos betegségek előfordulása megháromszorozódott. A katasztrófa a következő évtizedek kelet-európai rákos megbetegedéseinek jelentős részében minden bizonnyal szerepet játszott. A baleset következtében tehát nemcsak az akkori Szovjetunió területe szennyeződött, de Európa teljes területén volt érezhető, kimutatható és sok helyütt közvetlenül vagy közvetetten káros hatása. Magyarországon is. Máig nem tudjuk pontosan, milyen.

Ma a világon összesen 447 működő atomreaktor van. Az egymástól független források 33, illetve 99 balesetről számolnak be 1952 óta. Felmerül hát a kérdés, tényleg annyira biztonságos üzem-e az atomerőmű, mint amennyire az iparág annak mondja? Vagy inkább arról van szó, hogy az emberiségnek eddig inkább szerencséje volt?

Csernobil maga a velünk élő múlt. Mindenkinek van róla története. Kinek személyesebb, kinek másodkézből. Tőlünk kicsit keletebbre ez még inkább igaz: Ukrajnában ma is mindennap szembesülnek a következményekkel. Harmincegy év után is.

Alig voltam kétéves, de jól emlékszem arra a napra. A kertünkben virágzó meggyfák illatára. A vizet árasztó, langyos tavaszi szél lágyságára. A teraszon ebédeltünk, némely apró fehér szirom óvhatatlanul megült anyám aranyszínű húslevesének tetején. A tányéromban. Akkortájt jó szellemként csodás tavaszi napok járták a várost. Szerettem a kertünkben bóklászni. Főként négykézláb. A fészer mellett sóska nőtt, anyám ültette. Lelegeltem persze, imádtam mindent, ami sós, savanyú vagy keserű. Akkor derült ki Csernobil. Alig voltam kétéves. Lehet, hogy nem is emlékszem arra a napra. Talán csak azért ilyen élénk a kép, mert a szüleim annyiszor mesélték. Hogy mennyire megijedtek. Meleg volt, a rácsos ágyamat kivitték a kertbe. Én persze kiszedtem egy rácsot, kibújtam. Anyám észrevette, utánam jött. Legeltem a sóskát. Leszidott. Féltett.

**

Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkálatokat: http://www.energiaklub.hu/tamogass. Köszönjük!

74 komment

A fűtőelemek kiégnek, de folytatják – akár a rocksztárok

2017. április 24. 14:40 - atomcsapda

A fűtőelem az atomerőmű szíve, ebben van az energia, amit az urán atommagjainak meghasításakor nyernek ki. A folyamat során hatalmas hő keletkezik, ennek segítségével rengeteg vizet lehet nagynyomású gőzzé alakítani. A gőz kiáramlik és meghajtja a turbinát: így készül az áram.

atomcsapda_blog_uton.jpg

Miután a fűtőelemben található 235-ös uránatomok egy része már a láncreakció folyamán meghasadt, a fűtőelem egyre kevesebb hő előállítására képes. Amikor az urán-235 aránya egybizonyos határérték alá csökkent, a fűtőelemet kiégettnek nyilvánítják. Hulladék lesz belőle. A fűtőelemeket a használt technológiától függően egy-másfél évente cserélik.

Úgy van ez is, mint a kiöregedő rocksztárokkal. Hiába égtek ki, azért még van bennük némi kakaó, amit ha kell, ha nem, kiadnak magukból. A fűtőelem is. Annak ellenére, hogy kiégett, sugárzik és forrósodik tovább. Kiszerelik a reaktorból, de még melegszik. Hiába rakják ki a bandából. Buzog még a vér, szóval készít pár rémes szólólemezt. Mindenki kárára.

 

**

Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkálatokat: http://www.energiaklub.hu/tamogass. Köszönjük!

16 komment

Amit a nukleáris fűtőelem működéséről Neked is tudnod kell

2017. április 20. 17:39 - atomcsapda

A nukleáris fűtőelem működése egyszerű. Adott egy fémcső, aminek belsejében apró urániumpasztillák sorakoznak egymáson. Ezekben kétféle, U-238 és U-235 izotópú uránatom található. Az urán 235-ös izotópja képes a maghasadásra. Ehhez őt neutronokkal kell bombázni. Egy-egy atommag széthasadásakor két kisebb atommag és két-három neutron keletkezik. A neutronok újabb uránatomok széthasítására képesek, ekkor újabb neutronok keletkeznek.

Így indul be a láncreakció, ami után a folyamat önfenntartó lesz. Ez viszont nem jelenti azt, hogy magára lehet hagyni. Féken kell tartani, különben baj lesz: ezért a reaktorban úgynevezett szabályozórudakat is elhelyeznek. Ezek a maghasadás során keletkező neutronok egy részét elnyelik, csak annyi marad, amennyivel a maghasadás és a láncreakció nem haladja meg a kívánt mértéket.

Az uránatomok magját tehát a reaktorban meghasítják. Ennek során rengeteg hő szabadul föl. Ez a pokoli forróság a vizet gőzzé alakítja (ez vagy közvetlenül a reaktortartályban vagy egy gőzfejlesztő segítségével egy második hűtőkörben történik). A gőz a turbinákon nagy sebességgel átáramlik és megforgatja azokat. A turbinák mozgásának energiáját egy generátor villanyárammá alakítja. Ezt vezetik az elektromos hálózatba, amin keresztül a háztartásokba jut.

A maghasadás beindulása után a fűtőelemekből folyamatosan szabadul föl a hő. Amikor a fűtőelemben a hasadóanyag mennyisége határérték alá csökken, a fűtőelem kiégett. A kiégett fűtőelem pedig a világon fellelhető egyik legveszélyesebb hulladék.

***

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

133 komment

A 6 legsúlyosabb probléma, amit az elmúlt 70 évben az atomenergetikában nem sikerült megoldani

2017. április 18. 07:59 - atomcsapda

1. A RADIOAKTIVITÁST NEM LEHET LEÁLLÍTANI  

Az van, hogy az atomerőmű beindítása után a radioaktivitást egyszerűen nem lehet kikapcsolni. Magát a kontrollált maghasadást még le lehet állítani, de ezután semmi mást nem tudunk tenni, mint várunk, hogy leálljon a radioaktív bomlás. Tehát sugárzik tovább az egész cucc, mi maximum a vállunkat vonogathatjuk. Ennek az ideje a kiégett fűtőelemek esetén nem kevés: a legoptimistább számítások szerint 240 ezer év, de sok forrás egymillió éves periódusról beszél.

az5legsulyosabb_problema.gif

2. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET ÚJRAHASZNOSÍTANI  

A reprocesszálás nevű folyamatot általában mindenki összekeveri az újrahasznosítással. Pedig nem az. A reprocesszálás során a kiégett fűtőelemekből kinyerik a további felhasználásra még alkalmas hasadó anyagot. A művelet során egy kilogramm kiégett fűtőelemből száz kilogramm radioaktív hulladék keletkezik. Az eljárás olyan mértékben környezetszennyező, hogy senki nem mer beszélni róla. Az oroszországi Majak nevű komplexumban, ahol a reprocesszálás zajlik, feltehetőleg mind a mai napig az üzem melletti Karacsaj-tóba öntik a folyamat során keletkezett hulladékot, ahonnan a közeli Tyecsa-folyóba szivárog a radioaktivitás. A folyót a környező falvak használják, a falusiakat nem telepítették ki a szennyezettség miatt.

3. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET KIKAPCSOLNI  

Az 1-es pontból következően a kiégett fűtőelemeket sem lehet kikapcsolni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbra is melegednek, ezért még sok ideig hűteni kell őket. Radioaktív sugárzásuk hulladék, még akkor is, ha elzárva és elszigetelve tároljuk őket.

4. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET VÉGLEGESEN ELHELYEZNI  

A kiégett fűtőelemeket nem szabad a tengerbe dobni, mert a vízben a radioaktív szennyeződés kifejezetten hatékonyan képes terjedni. Nem lehet kilőni az űrbe, mert olyan nagy mennyiségben van a Földön, hogy nincs az a pénz, amennyi elég lenne a műveletre. Nem lehet elásni, mert a föld folyamatosan mozog. Az úgynevezett mélygeológiai tárolók pedig eddig csak tervként, papíron léteznek. A kőzetrétegek mozdulatlanságára tervezni nem bátorság, hanem őrültség. Egyetlen mélygeológiai tárolót kezdett el megépíteni eddig az emberiség, ez Finnországban található, a neve Onkalo. Nincs még egyébként teljesen kész, és az erről a helyről készült dokumentumfilm utolsó perceiben maguk a tervezőmérnökök vallják be, hogy semmiféle garanciát nem tudnak adni arra nézve, hogy Onkalo képes teljes biztonságban elszigetelni a radioaktív hulladékot a bioszférától és az emberiségtől.

5. AZ ATOMERŐMŰVEK NEM TUDNAK HŰTÉS NÉLKÜL MŰKÖDNI  

A fűtőelemeket folyamatosan hűteni kell. Ezért az atomerőművek nagy részét természetes vizek mellé építik. A víz azonban az atomerőművek legnagyobb ellensége is: a víz a nagyon gyorsan és hatékonyan terjeszti szét a bioszférában a radioaktív szennyeződést egy baleset után. Ez azt jelenti, hogy a szennyezett területen sem inni, sem enni, sem fürdeni nem lehet, hogy csak alapvető dolgokat említsünk, és a várható megbetegedések száma is megnövekszik a lakosság körében.

6. A FÖLD MOZOG  

Igen, igaz a hír: a föld, a különböző geológiai rétegek folyamatosan mozgásban vannak. Ez azt jelenti, hogy minden építményt úgy kell tervezni, hogy ha romba dől a föld mozgása miatt, lehetőleg a legkisebb kárt okozza. Egy atomerőműről ez nem mondható el. Ha megsérül a védőburok, a radioaktív sugárzás azonnal a levegőbe és a vízbe kerül.

A föld mozgása ellen ma még nem tudunk elég hatékonyan védekezni. Hiába ismerjük egy hely geológiai múltját, a jövője megjósolhatatlan.

Ezek azok a problémák, amiket már hetven éve nem tudunk megoldani. Lehet, hogy érdemes lenne megvárni a megoldást, és csak utána folytatni az atomerőművek építését.

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

760 komment

Hatóság: a feltételek nem teljesülnek, tehát az engedélyt megadjuk

2017. április 16. 14:27 - atomcsapda

A radioaktív hulladék végleges elhelyezését nem lehet megoldani. Ez pedig a környezetvédelmi engedély feltétele. A hatóság mégis megadja az engedélyt. De hogyan és miért?

hivatal2.jpg

A Mindentudás Kormányhivatala. Kép forrása: google streetview

A mindentudó Baranya Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedély úgy rendelkezik, hogy a Paks 2-ből származó kis-, közepes- és nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezéséről "gondoskodni kell". Ez a rész kötelező jellegű kikötés: törvény mondja ki, és feltétele a működésnek, hogy a megtermelt hulladékot biztonságosan lehessen kezelni.

Na és mi van akkor, ha eleve tudni lehet, hogy ez a feltétel ezerszázalék, hogy nem teljesülhet?  

A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése ugyanis nem más, mint mítosz. Ugyanaz, mint a perpetuum mobile. Mindkettő fizikai lehetetlenség. A magas radioaktívitású hulladék biztonságos és végleges tárolására szolgáló hely, az "atomtemető" csak álom. A kiégett fűtőelemek végleges és biztonságos elhelyezése a világon sehol sem megoldott. Tehát ugyanúgy nincs végleges tároló, ahogy örökmozgó.

A biztonságos mélygeológiai tároló ötletével is csak a saját lelkiismeretfurdalásunkon tudunk csökkenteni. Egyetlen egyet építenek Finnországban, de még az azon dolgozó mérnökök is elismerik, semmi garancia nincs a tároló hosszútávú biztonságos üzemelésére. A földtani körülmények bármikor megváltozhatnak. A Föld ugyanis mozog, ezt régóta tudjuk. Kiküszöbölni ezt a mozgást nem tudjuk. Az atomszemét pedig akár egymillió évig veszélyes marad. Ki garantálja, hogy egymillió év alatt nem változnak meg a földtani körülmények? A Baranya Megyei Kormányhivatal?

A magyarországi, Bodára tervezett mélygeológiai tároló egyelőre még papíron sem létezik, a tervezés fázisának legelején tartanak. Ennek ellenére az atomerőműre, aminek a szemetét itt kellene majd elhelyezni, már kiadták az engedélyt.

Akkor most hogy is van ez? Ezek szerint az engedély érvénytelen? Vagy a hatóság annyira felelőtlen, hogy úgy engedélyez valamit, hogy tudja: a feltételként szabott elvárás nem fog teljesülni, mivel lehetetlen, hogy teljesüljön?

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

26 komment

Hogyan működik az atomerőmű?

2017. április 13. 07:52 - atomcsapda

Az atomerőmű működése egyszerű. Most öt perc alatt elmagyarázzuk, simán meg fogod érteni.

Ha atomenergiáról van szó, az emberek többsége valamilyen földöntúli dologra gondol. A csillagokból származó kozmikus energiára, a modern tudomány és az ősi varázslat, az űrtechnológia és a mágia találkozására és összefonódására. Az atomerőmű varázslatos szerkezet képében jelenik meg, amelynek bűvös reaktoraiban pattogó megbolydult részecskék csak úgy árasztják az elektromos áram voltjainak, wattjainak és ampereinek miriádjait. Közben színes fények pulzálnak, villámok cikáznak, a fénysebesség pedig láthatóvá válik.

Mindez kamu. Az atomerőmű nem más, mint egy nagyon erős gőzgép, ami egy hatalmas vízimalommal szűrte össze a levet, szerelemgyerekük némi elektromosság, mostohájuk viszont nagy mennyiségű és nagyon veszélyes sugárzó hulladék.

A ma létező és tervezett atomerőművek mind a maghasadás elvén működnek. Az üzemanyag általában urán-dioxid, amit úgynevezett fűtőelemek formájában használnak. A nehéz uránatomok magját meghasítják, így nagy mennyiségű energia szabadul fel, hő formájában. Ezt a hőt aztán arra használják, hogy vízből nagynyomású gőzt állítsanak elő. A gőz óriási turbinákat hajt meg, amik a régi vízimalmok hajtólapátjaira emlékeztetnek. A turbinák igen gyorsan mozognak, és az általuk meghajtott generátor állítja elő az elektromos áramot.

Tehát némi fűtőanyagból hőt állítanak elő, ezzel a melegséggel felforralnak egy kanna vizet. Amint fütyülni kezd, odatartanak egy szélforgót, aminek mozgási energiájából egy generátor áramot csinál. Tessék, atom: egy nagy gőzgép és egy malom keveréke.

hogyan_mukodik_az_atomeromu-01.jpg

A baj ott van, hogy az egész elképesztően veszélyes és rengeteg hulladékkal jár. Ami nem úgy szemét, mint a papírzsepi vagy kandallóhamu. De nem is úgy, mint a pillepalack. Hanem úgy, hogy a többségét se újrahasznosítani, se kidobni, se elégetni, se elásni, se az űrbe kilőni, se az óceán mélyére süllyeszteni nem lehet. Sugárzik ugyanis. Veszélyes. Nem pár évig, hanem akár egymillió évig.

Az atomenergia tehát nagy, otromba, veszélyes és minden másnál környezetszennyezőbb energiaforrás. Nem az, amit próbálnak állítani róla: nem hipermodern, nem biztonságos és nem is környezetkímélő. Mindennek épp az ellentéte.

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

266 komment

Nem fogod elhinni, ki ad engedélyt atomerőműre

2017. április 12. 07:45 - atomcsapda

Ha atomerőművet akarsz építeni, környezetvédelmi engedélyre is szükséged lesz. Ezt viszont egy olyan hivatal adja ki, amely nem környezetvédelmi.

ki_engedelyez_egy_atomeromuvet.gif

Ha én akarok építeni egy garázst a kertem végébe, az elsőfokú építésügyi hatóságtól kell engedélyt kérnem rá, ami nem más, mint a lakóhelyem szerint illetékes kormányhivatal. Amennyiben ebben a fészerben például szabadidőmben robbanóanyagokkal akarok kísérletezni, akkor ehhez számtalan további hatósági engedélyt kell beszereznem. Ha pedig esetleg van egy vadászpuskám, kizárt dolog, hogy azt jogszerűen ebben a fészerben tarthassam, függetlenül attól, mekkora vasbeton szerkezetet építek az udvaron.

Nem ám egy atomerőmű esetében. Az atomerőmű emberéleteket, épített környezetet és természetet, köz- és magánvagyont súlyosan veszélyeztető üzem. Sokkal veszélyesebb, mint egy vadászpuska. Ebben biztosan megegyezhetünk. Az atomerőmű építésekor a környezeti terhelés óriási, összehasonlíthatatlan azzal, mint amit az én fészerem jelent. Talán ez sem vita tárgya.

Paks 2-t környezetvédelmi szempontból a Baranya Megyei Kormányhivatal engedélyezi. Az önálló Regionális Zöldhatóságok (Környezetvédelmi Felügyelőség) és a fölöttük trónoló Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, avagy országos zöldhatóság ugyanis már nem létezik. Nem tudjuk, hogy egy megyei kormányhivatalnál rendelkezésre áll-e az a szakértelem és erőforrás, ami egy ilyen mértékű és ennyire veszélyes beruházás kockázatának felméréséhez szükséges. A társadalom, amelyik a beruházás költségeit viseli és annak veszélyeit vállalja, semmilyen lényegi információval nem rendelkezik ezzel kapcsolatban.

A megyei kormányhivatal ráadásul úgy engedélyez, hogy bekér egy úgynevezett környezeti hatástanulmányt. Az atomerőművet építő cégtől. Ezt átnézi, majd ugyanezen tanulmányra hivatkozva kiadja az engedélyt. Tehát aki az engedélyt kéri, ugyanaz dolgozza ki a hatástanulmányt. Vagyis: magának adja meg a zöld jelzést. Ebből úgy tűnik, a hivatalnak vagy szakértelme vagy kapacitása nincs vizsgálatokat, eljárásokat lefolytatni, a szakhatósági engedélyeke leellenőrizni, független hatástanulmányokat készíttetni. Vagy nem ehhez fűződik érdeke.

Olyan ez az egész, mintha minden első osztályos általános iskolai tanuló alanyi jogon jogosítványt kapna. A lényeg: a hatóság olyan dologra ad engedélyt, amiről nem tudhatjuk, hogy ért-e hozzá, volt-e rá ideje és rendelkezik-e a megfelelő információkkal.

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

30 komment

Mi az, amivel az atomerőmű működik?

2017. április 11. 07:53 - atomcsapda

A fűtőelem az atomerőmű lényege és egyben a legnagyobb problémája is. Maga az atomerőmű: egy atombomba, aminek energiáját lassabban nyerjük ki.

mi_az_a_futoelem_forras_www_pecsma_pont_hu.jpg

A fűtőelem az atomerőműben használt üzemanyag hétköznapi elnevezése. A fűtőelemek belsejében pasztillává préselt urán-dioxid található. Az uránatomok magjának hasadásakor szabadul fel a fűtőelemből az a hőenergia, amelynek segítségével gőzt állítanak elő. Ez meghajtja a turbinákat, amivel aztán elektromos áramot termelnek.

Képzeljünk el egy faliórát! Mondjuk otthon a nappaliban biztos van ilyenünk. Ahhoz, hogy mutassa az időt, szerkezetének és mutatóinak bizonyos ütemben mozognia kell. Ehhez elektromos energiára van szüksége, amivel a hátoldalán levő rekeszben található ceruzaelem látja el. A ceruzaelem belsejében energia van, amit ki lehet nyerni.

Most képzeljük el az atomerőművet! Ilyenünk valószínűleg nincs otthon. Az erőmű célja, hogy nagy mennyiségben villanyáramot állítson elő, amihez turbináinak mozognia kell. Hogy a lapátok mozogjanak, energiára van szükség, ez pedig a fűtőelemekben lévő nukleáris energia, amit ki kell nyerni.

A fűtőelem tehát nem más, mint a neve is mutatja: energiát tároló telep. A ceruzaelem belsejében egy vagy több elektrokémiai cella található, anyaguk főként szén és cink. Ezek a tárolt kémiai energiát elektromos energiává alakítják át. A nukleáris fűtőelemben nehéz uránatomokból álló hasadóanyag található, amelyek atommagjait szabályozottan meghasítják, így szabadítva föl a bennük lévő energiát.

A fűtőelemek nem egyenként állnak, hanem többszörös rendszerben épülnek fel. Az uránt tartalmazó pasztillák cirkónium csövekben sorakoznak, a csöveket egymáshoz erősítik, majd az így összeállított fűtőelemekből kazettákat építenek. Ezek a kazetták szolgálnak az atomerőmű energiaforrásául.

A fűtőelemekből a láncreakció folyamán hő szabadul fel, élettartama során egyre kevesebb, pont ahogy a ceruzaelemből is egyre kevesebb energia jön ki, ahogy merül. Amikor a fűtőelemből az erőmű szempontjából már túl kevés hőenergia szabadul fel, akkor mondjuk, hogy az kiégett. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezután ne termelne hőt. Nagyon is sokat termel, úgyhogy miután kiveszik, még évekig hűtőfolyadékban kell tárolni, utána levegővel hűteni, és még utána is tenni kell valahová. Ha nem hűtik, a fűtőelem fém tartálya megolvadhat, a hasadóanyag a környezetbe juthat, és kész a katasztrófa. Nem pár évig, hanem évtizedekig kell hűteni. Ezzel viszont még nincs megoldva a probléma, hiszen legalább 240 000 évig sugárzik. Addig pedig valahol tartani kell. A ma használt fűtőelemek tehát több idő alatt szűnnek meg veszélyesnek lenni, mint amióta emberi civilizáció egyáltalán létezik, a kiégett fűtőelemek pedig sokkal veszélyesebbek, mint a frissek.

Az atomerőmű valójában nem egy kifinomult szerkezet, a fűtőelem egy atombomba, aminek sokkal hosszabb idő alatt nyerjük ki az energiáját.

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

175 komment

Miért vagyunk az atomenergia csapdájában?

2017. április 07. 12:35 - atomcsapda

Nem bonyolult. Az atomenergia messziről olyan tökéletesnek tűnik, mint az örökké termő fák: alacsony szén-dioxid-kibocsátás, tisztán működő erőmű, a környezetet nem terheli, megbízhatóan, csendesen, észrevétlenül és teljesen hibátlanul működik.

logo_400x400.gif

Az egész olyan, mint egy szmájlis matrica az örökmozgó csomagolásán.

Csakhogy a kép így nem teljes. Van egy-két kövér mókus, aki megpróbálja elhitetni velünk, hogy a közelben nem sündörög a krokodil.

Pedig dehogynem.

Azt atomenergia olyan sokba kerül az emberiségnek, hogy az egész iparág, valamint megbízóik, és az engedélyeket kiadó független, tudományos háttérrel rendelkező intézmények jobbnak látják, ha meg sem próbálnak beszélni az egészről.

Az van, hogy az atomenergia olyan hulladékot termel, amit nem lehet kidobni. Sem újrahasznosítani. Sem elrakni a pincébe. Sem kilőni az űrbe.

Az van, hogy a kiégett fűtőelemek elhelyezésére semmilyen megoldás sincs. Itt kell tartanunk valahol a közelben, átmenetileg a szabadban, és remegve vigyázni arra, hogy lehetőleg senki se férjen hozzá.

Minden kiló radioaktív hulladék egy újabb kiló gond: hulladék, költség, felügyelet, biztonsági rés és ki tudja még, milyen környezeti ártalom.

Csapdában vagyunk, az atomenergia csapdájában. Az atomenergia messziről mosolyog ránk, de ha közelebb megyünk, megérezzük a halál bűzös leheletét.

Nincs örökké termő fa. Nincs ingyen áram. Nincs kompromisszummentes energiaforrás. Csak erőfeszítéssel, odafigyeléssel és a lehető legtöbb információ feltárásával választhatjuk ki az optimális energiaforrásokat az emberi civilizáció számára. Erről szól ez a blog.

* * *

Az Energiaklub elkötelezett abban, hogy az energiával kapcsolatos minden fontos információ elérhető, átlátható és megérthető legyen. Az energia létszükségletünk, az egyik legnagyobb kincsünk, de nem lehetünk kiszolgáltatva neki: az energia van értünk, nem pedig fordítva. Ha fontosnak érzed a munkánkat, kérünk támogass minket! https://www.energiaklub.hu/tamogass

26 komment