Ide ne utazz: 7 hely, ahol bármikor történhet atomkatasztrófa

2018. május 22. 22:19 - atomcsapda

A világ mind a 329 atomerőműve potenciálisan magában hordozza a katasztrófa lehetőségét. Vannak azonban olyanok, ahol a balesetek valószínűsége jelentősen nagyobb, mint máshol. A geológiai törésvonalak közelében épült erőműveket bármikor lerombolhatja egy földrengés, akkor pedig egy újabb Fukusimára csodálkozhat rá a világ.

Nézzük, melyek a legveszélyesebbek!

Tovább
57 komment

Tudtad, hogy Paks miatt 15 éve majdnem kitelepítették a fél országot?

2018. április 23. 21:09 - atomcsapda

 

Ugye te sem úgy fogyasztod a teát, hogy a filtert a szádba veszed, majd ráöntöd a forrásban lévő vizet? Nos, a paksi üzemzavar szakembergárdája által okozott 2003-as paksi üzemzavar oka lényegét tekintve az volt, mintha egy csoport sokdiplomás atomenergetikai szakember csoportosan így fogyasztotta volna a teát.

Mi történt Pakson 15 éve? Mondjuk röviden:

  • 2003-ban a paksi atomerőműben a magyar atomenergia-ipar legsúlyosabb üzemzavara történt
  • A külföldi alvállalkozó rossz tisztítóberendezést gyártott
  • A magyar hivatalos szervek nem ellenőrizték megfelelően az új gépet
  • A gép nem jól működött, a fűtőelemek túlmelegedtek, majd összetörtek
  • A darus és a mérnök nem tudtak kommunikálni egymással, a kötél elszakadt
  • Mivel a szellőztetőn nem volt szűrő, a szennyezés a környezetbe jutott
  • Csak 4 nappal később jöttek rá, hogy a katasztrófától csak a szerencse óvott meg

Tovább
303 komment

Te felszállnál egy repülőre, amiről tudod, hogy nincs leszállópályája?

2018. március 17. 15:26 - atomcsapda

Fogalmunk sincs, hogy hová tegyük az atomerőművek hulladékát. Egyszerűen nincs olyan hely a Földön, ahol biztonságosan lehetne tárolni. Olyan ez, mint felszállni egy olyan repülőre, aminek nincsen leszállópályája.

Atomcsapda, a dokumentumfilm. Bemutató: 2018. március 18. 14 óra 30 perc.

8 komment

Ha csak egy cikket olvasol el az atomtemetőkről, ez legyen az!

2017. július 30. 07:59 - atomcsapda

A legfontosabb kérdés: hová tegyük a szemetet, ha azt sehol nem lehet kidobni? Először is le kell szögezni, hogy atomtemetők jelenleg nincsenek. A világon sehol sem működik még olyan létesítmény, amiben a kiégett fűtőelemeket véglegesen biztonságba lehetne helyezni.

atomcsapda_blog_20170728.jpg

Miért írunk akkor mégis az atomtemetőkről? Azért, mert egyrészt kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére már léteznek megoldások, másrészt pedig mert a nagy aktivitásúak eltemetésére is vannak kutatások és építkezés is folyik. És főleg azért, mert a köznyelv a radioaktívhulladék-tárolókat tévesen atomtemetőknek nevezi.

Tovább
85 komment

Mit csináljunk a kiégett fűtőelemekkel? Égessük őket tovább!

2017. július 23. 08:00 - atomcsapda

A Roszatom orosz állami atomkonszern, amely Paks II-t is építi a kormány tervei szerint. Évtizedek óta dolgoznak olyan atomreaktorokon, amelyek más reaktorok kiégett fűtőelemeit használják üzemanyagként. Ez úgy lehetséges, hogy a fűtőelemekben még rengeteg kinyerhető energia van, amikor azokat már kiégettnek nyilvánítják. A BN-sorozatú, úgynevezett gyorsneutronos szaporítóreaktorok képesek kinyerni ennek az energiának egy részét. Sőt, egy ilyen reaktor több hasadóanyagot termel, mint amennyit a működése során elfogyaszt.

Mindez nemcsak azért érdekes, mert kiégett fűtőelemből rengeteg van a világon: legalább 700 ezer tonna, ami 2050-re 2 millió lehet. A pláne, hogy a szaporítóreaktor rendszere elvileg zárt működésre képes: jóval kisebb mennyiségű hulladékot termel mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok. A oroszok saját bevallásuk szerint 2013-ig 20 milliárd dollárt költöttek el a programra.

Akkor most minden meg van oldva? Korántsem.

Tovább
88 komment

Tudtad, hogy Magyarországon az „ésszerű” radioaktív sugárszennyezés engedélyezett? Mi sem.

2017. július 16. 10:37 - atomcsapda

Paks II engedélyezési eljárásához készült környezeti hatástanulmány igen nagyvonalúan bánik a konkrétumokkal. Leginkább nélkülözi azokat. Nincsenek benne olyan konkrét adatok, határértékek és jellemzők, ami alapján ténylegesen meg lehetne állapítani, hogy a tervezett atomerőmű milyen hatással lesz a lakosságra, a természetre és a környezetre.

Nézzük például az általános előírásokról szóló részt. Eszerint: „Sugárvédelmi célkitűzés, hogy a nukleáris létesítmény üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatti, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen.(13. oldal)

Lát itt valaki egyetlen számot is? Az oldalszámon kívül mi sem. Különösen megnyugtatóan hangzik az, hogy a radioaktív terhelés „az ésszerűen elérhető legalacsonyabb” legyen. Menjünk tovább!

Tovább
447 komment

Te sem tudtad, mi az atomerőmű legnagyobb ellensége

2017. június 18. 13:10 - atomcsapda

Az atomerőmű veszélyt jelent a természetre – de ez fordítva is igaz: a természet is veszélyt jelent az atomerőműre. Az atomerőmű legnagyobb ellensége: a föld, a víz, a levegő. Az atomerőmű legnagyobb ellensége pont maga a természet, ami mozog, változik, alakul és alakít. A természet erői ellen nem érdemes küzdeni, csak veszíthetünk. A természet a legerősebb dolog a világon – merthogy ő maga a világ.

atomcsapda_superhero_fold_viz_levego.jpg

Tovább
679 komment

Ha terrorista vagy, ezt a cikket semmiképpen se olvasd el!

2017. június 13. 20:47 - atomcsapda

A terrorfenyegetettség napjainkban olyan globális probléma, amely lokálisan érinthet minden állampolgárt, függetlenül attól, hogy mely nemzet, etnikum vagy társadalmi réteg tagja. A 2001. szeptember 11-i események óta a nyugati világ számos olyan terrorcselekménnyel nézett szembe, amikor magányos vagy kis csoportban dolgozó merénylők stratégiai vagy szimbolikus célpontok ellen követtek el támadásokat.

banan2.jpg

A párfős sejtekben sőt magányosan is működő terroristák olyan célpontokat keresnek, ahol kevesen nagy kárt képesek okozni. Egy nukleáris erőmű elleni támadással hatalmas bajt lehet okozni: sok ezer ember halhat meg, többezer négyzetkilométer terület válhat lakhatatlanná, az anyagi kár elképesztő. Hiszen az atomerőmű leegyszerűsítve az atombombához hasonlít: nagyon nagy energia van benne, nagyon kis helyen tárolva. Csak abban különbözik tőle, hogy a bombához képest sokkal hosszabb idő alatt, szabályozott körülmények között nyerjük ki az energiáját.

Tovább
136 komment