A mai Oroszország atomprogramja nem békés. Háborús. Nem is kell erre jobb bizonyíték, mint az elmúlt két évben bejelentett új orosz fegyverek. Atommeghajtású robotrepülőgépek, sugárzó szökőárral támadó vízalatti drónok, a világ bármely részén nukleáris csapást mérni képes rakéták - mind úgy tervezve, hogy kikerüljék az amerikai védelmi rendszereket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-as bejelentése óta már bizonyítást nyert az új orosz nukleáris arzenál felszerelése, a fegyverrendszereket pedig úgy tervezik, hogy a világ bármely részén, akár Amerikában is csapást lehessen mérni velük. Atomcsapást. A hivatalos forrásokban megjelent információk alapján úgy tűnik, olyan fegyverek ezek, amelyek ellen mai tudásunk szerint nem lehet védekezni, pusztítóerejüket tekintve pedig a földdel egyenlővé tehetnek egy Los Angeles méretű metropoliszt vagy akár egy Anglia méretű szigetet.

Nem csoda, ha a magyar közvélemény széles köre érzi most úgy, hogy lemaradt valamiről, hiszen eddig a nehézsúlyú médiafogyasztó is azt hihette, hogy a hidegháború már nagyjából két évtizede véget ért. Nem teljesen van ez így. A fegyverarzenál bejelentésére válaszul Donald Trump amerikai elnök olyan új műholdakból és szenzorokból álló védelmi rendszert jelentett be, amely képes az űrben azonosítani az új orosz rakétákat.

Milyen fegyverek lehetnek ezek? Nos, Putyin nem árul zsákbamacskát. Az új orosz nukleáris arzenál egy részét maga prezentálta élő tévéadásban, másokról védelmi minisztériuma által hozatott nyilvánosságra fotókat és teszteredményeket. Amerikai és angol hírszerzési információkról pedig az interneten sok helyen lehet olvasni. Az alább felsorolt fegyverek biztosan léteznek, tesztelik őket, némelyik már a csatarendbe állítás előtti utolsó fázisban van, vagy már bevetésre kész.

Az atomenergiának vajmi kevés köze van az emberiség életének megkönnyítéséhez, az atomerőművek értelme nem a civilizáció energiaigényének biztonságos kiszolgálása: a „békés atomenergia” csak a nukleáris lobbi által globálisan elterjesztett és évtizedek alatt mítosszá vált mese.

Sokan azt hiszik, az atomenergia ma kizárólag békés célokat szolgál, semmi köze az atombombához. Az atomfegyverkezés szinte megszűnt, a meglévő tömegpusztító fegyvereket lassacskán leszerelik, viszont az áramot előállító atomenergia remekül kiszolgálja a civilizáció energiaéhségét. Ez azonban már a kezdetekben sem így volt. Ma sem így van. Az atomenergia a nukleáris fegyverkezés köpönyegéből bújt elő, technológiai és gazdasági szükségszerűségként. Csak erről senki sem szeret beszélni.