A legmelegebb nyári napokon a Duna vízhőmérséklete Paks alatt megközelíti a környezetvédelemi szempontból kritikus értéket, ami fölött bekövetkezik az élővilág pusztulása. A hivatalos mérések szerint is, pedig ezek irreálisak. A valóságban sokkal rosszabb a helyzet: bizonyos szakaszokon a víz rendszeresen melegebb a 30 fokos határértéknél, Paks 2-vel pedig még durvább lesz.
Alacsony fizetés, magas kockázat, szélsőségesen megterhelő fizikai munka, és a végén egy izgalmas lefolyású halálos betegség – ha őszinték lennének az uránmágnások, így hirdetnék az új mecseki uránbánya munkahelyeit. Nem beszélve a természetkárosításról és a vízszennyezésről.
2021-ben újraindul a pazarló és életveszélyes mecseki uránbányászat
Újraindul az uránbányászat a Mecsekben, ha a hatóság jóváhagyja a Magyar Urán Resources Kft. tervét. A tisztázatlan hátterű cég szigorúan védett természetvédelmi területen nyitná meg a bányát, ami 27 évig működik majd. A terv szerint az egykori 8000 helyett csak 500 bányásznak adnának munkát.
Paks II engedélyezési eljárásához készült környezeti hatástanulmány igen nagyvonalúan bánik a konkrétumokkal. Leginkább nélkülözi azokat. Nincsenek benne olyan konkrét adatok, határértékek és jellemzők, ami alapján ténylegesen meg lehetne állapítani, hogy a tervezett atomerőmű milyen hatással lesz a lakosságra, a természetre és a környezetre.
Nézzük például az általános előírásokról szóló részt. Eszerint: „Sugárvédelmi célkitűzés, hogy a nukleáris létesítmény üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatti, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen.” (13. oldal)
Lát itt valaki egyetlen számot is? Az oldalszámon kívül mi sem. Különösen megnyugtatóan hangzik az, hogy a radioaktív terhelés „az ésszerűen elérhető legalacsonyabb” legyen. Menjünk tovább!
A kiégett fűtőelemek átmeneti és végleges tárolására semmilyen konkrétumot, tervet, eljárást, megoldást nem tartalmaz Paks II környezetvédelmi engedélye, a hatóság mégis megadta.
És nem is fogod megtudni. Ahogy azt korábban is megírtuk, Paks II környezeti engedélye kábé ezer sebből vérzik. Az egyik: az engedélyezési folyamat full átláthatatlan. Minden elemében találunk olyat, amiről egyszerűen nem hisszük el, hogy ez így jogilag oké. Pedig az. Ilyen nincs és mégis van.
Az engedélyt elsőfokon a Baranya Megyei Kormányhivatal, mint területileg illetékes hatóság adta ki. Ez ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be. Másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatalt jelölték ki fellebbviteli hatóságnak. Ez csont nélkül hagyta jóvá az elsőfokú engedélyt: a fellebbezés minden tételét lesöpörte az asztalról. Így kapott Paks II. környezetvédelmi engedélyt.
A kommentelők sokszor kérdezik, miért vagyunk ennyire Paks II és egyáltalán az atomerőművek ellen. Sokan azzal vádolnak minket, hogy elrugaszkodtunk a valóságtól, hogy az atommal előállított elektromos energia a létező világok legjobbika. Azt írják, már megoldották a műszaki kihívásokat, az atom biztonságos és tiszta. Ráadásul más lehetőség nincs is, mert akkora az igény az áramra, hogy másként, mint atomerőművel, nem is lehet azt előteremteni.
Röviden három dolog miatt ellenezzük az új erőművi blokkok építését. (1) Senki sem bizonyította be, hogy Paks II kis- és közepes aktivitású atomhulladékai elférnek az építendő bátaapáti átmeneti tárolóban. (2) Nincs megnyugtatóan rendezve a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása sem. (3) Nincs kidolgozott koncepció a kiégett fűtőelemek végleges kezelésére, a környezetvédelmi engedélyt ennek ellenére is kiadta a hatóság, és az jogerőre is emelkedett.
A Paks II környezetvédelmi engedélyét kiadó szakhatóságnál valami nagyon nincs rendben. Az engedélyben, amit a paksi bővítésre kiadtak, rengeteg furcsa dolgot találhatunk, ha végig is olvassuk a dokumentumot. Most nézzük meg az egyik legérdekesebb kitételt.
A magyar közigazgatás eljárásrendi innovációi világraszólóak.
Az új paksi atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyének kiadásakor különlegesen kreatívan jártak el: az engedélyért szakhatósághoz forduló vállalatot bízták meg, hogy az engedély kiállításához szükséges környezeti tanulmányt előállítsa. ¯\_(ツ)_/¯
Nincs itt semmi ellenérdekeltség. Hát pont az a lényeg, hogy az érdekelt felet összehozzuk önmagával. A munka hamarabb el fog készülni, és az elvárható eredmény is jóval nagyobb valószínűséggel fog megszületni.
Egy atomerőmű megépítéséhez környezetvédelmi engedélyt kell szerezni. Ennek a folyamata nagy vonalakban az, hogy a beruházó elkészíti a környezeti hatástanulmányt, ezt a hatóság ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, megadja az engedélyt.
A beruházó tehát elkészíti a hatástanulmányt, ami különböző vizsgálatokat tartalmaz. Ha ezek a vizsgálatok elkészültek, ha a hatástanulmány vaskos, ha minden témáról kimerítő mennyiségű szöveget és adatot tartalmaz, akkor, úgy tűnik, minden okés.
A Paks II környezetvédelmi engedélyezéséhez elkészült vizsgálatok azonban nem támasztanak alá semmit.
Ha atomerőművet akarsz építeni, környezetvédelmi engedélyre is szükséged lesz. Ezt viszont egy olyan hivatal adja ki, amely nem környezetvédelmi.
