Atomtemetők jelenleg nincsenek. Elméletben léteznek csak olyan objektumok, amikben a sugárzó atomhulladékok (főként a legveszélyesebbek, a kiégett fűtőelemek) véglegesen, biztonságosan elhelyezhetők. Gyakorlatban nem. A végleges elhelyezés azt jelenti, hogy az itt lerakott kiégett fűtőelemek legalább 240 ezer évig nem érintkezhetnek semmivel. Se emberi kézzel, se vízzel, se földdel, se levegővel.

Az ilyen létesítmények alapgondolata, hogy fúrni kell egy nagyon mély lyukat, bele a kőzetbe, majd beletömni a szemetet, végül az egészet kiönteni agyaggal (bentonittal), és betonnal lezárni. A kulcs a kőzetben rejlik. Olyat kell találni, amely a következő évezredekben nem mozdul el, nem reped meg, nem ázik át.

És nem is fogod megtudni. Ahogy azt korábban is megírtuk, Paks II környezeti engedélye kábé ezer sebből vérzik. Az egyik: az engedélyezési folyamat full átláthatatlan. Minden elemében találunk olyat, amiről egyszerűen nem hisszük el, hogy ez így jogilag oké. Pedig az. Ilyen nincs és mégis van.

A kommentelők sokszor kérdezik, miért vagyunk ennyire Paks II és egyáltalán az atomerőművek ellen. Sokan azzal vádolnak minket, hogy elrugaszkodtunk a valóságtól, hogy az atommal előállított elektromos energia a létező világok legjobbika. Azt írják, már megoldották a műszaki kihívásokat, az atom biztonságos és tiszta. Ráadásul más lehetőség nincs is, mert akkora az igény az áramra, hogy másként, mint atomerőművel, nem is lehet azt előteremteni.

Röviden három dolog miatt ellenezzük az új erőművi blokkok építését. (1) Senki sem bizonyította be, hogy Paks II kis- és közepes aktivitású atomhulladékai elférnek az építendő bátaapáti átmeneti tárolóban. (2) Nincs megnyugtatóan rendezve a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása sem. (3) Nincs kidolgozott koncepció a kiégett fűtőelemek végleges kezelésére, a környezetvédelmi engedélyt ennek ellenére is kiadta a hatóság, és az jogerőre is emelkedett.

Van ez a kiégett fűtőelem-probléma, ami tulajdonképpen az atomenergiát megkérdőjelező legfontosabb szempont.

Sehol a világon nincs rá megoldás, de most az illetékes kormányhivatal a teljes problémát, elegánsan „megoldotta” a környezetvédelmi engedélyben: „Gondoskodni kell a keletkező kiégett fűtőelemek kezeléséről, környezetszennyezést kizáró módon történő biztonságos gyűjtéséről, tárolásáról és végleges elhelyezéséről”.

Hol? Hogyan? Mikor? Mi a garancia, hogy valaki majd gondoskodni fog erről? Nem tudjuk.

A magyar közigazgatás eljárásrendi innovációi világraszólóak.

Az új paksi atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyének kiadásakor különlegesen kreatívan jártak el: az engedélyért szakhatósághoz forduló vállalatot bízták meg, hogy  az engedély kiállításához szükséges környezeti tanulmányt előállítsa. ¯\_(ツ)_/¯

Nincs itt semmi ellenérdekeltség. Hát pont az a lényeg, hogy az érdekelt felet összehozzuk önmagával. A munka hamarabb el fog készülni, és az elvárható eredmény is jóval nagyobb valószínűséggel fog megszületni.

Egy atomerőmű megépítéséhez környezetvédelmi engedélyt kell szerezni. Ennek a folyamata nagy vonalakban az, hogy a beruházó elkészíti a környezeti hatástanulmányt, ezt a hatóság ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, megadja az engedélyt.

A beruházó tehát elkészíti a hatástanulmányt, ami különböző vizsgálatokat tartalmaz. Ha ezek a vizsgálatok elkészültek, ha a hatástanulmány vaskos, ha minden témáról kimerítő mennyiségű szöveget és adatot tartalmaz, akkor, úgy tűnik, minden okés.

A Paks II környezetvédelmi engedélyezéséhez elkészült vizsgálatok azonban nem támasztanak alá semmit.

Tisztázzunk valamit: addig nem lenne szabad atomerőművel energiát termelni, amíg minden kockázatot, ami ezzel jár, nem tudunk teljes biztonsággal kezelni és megoldani.

Az atomenergia-ipar jelenlegi tudása alapján új atomerőművek építése vagy meglévők további bővítése mindaddig felelőtlenség, ameddig a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése nem megoldott. Jelenlegi tudásunk szerint a sugárzó szennyezőanyagokat, leginkább persze a kiégett fűtőelemeket és más nagy aktivitású hulladékokat sehol nem lehet véglegesen, biztonságosan elhelyezni. Nem lehet kilőni az űrbe, nem lehet elsüllyeszteni a tengerfenékre, nem lehet elásni, és nem lehet megsemmisíteni sem.