Atomtemetők jelenleg nincsenek. Elméletben léteznek csak olyan objektumok, amikben a sugárzó atomhulladékok (főként a legveszélyesebbek, a kiégett fűtőelemek) véglegesen, biztonságosan elhelyezhetők. Gyakorlatban nem. A végleges elhelyezés azt jelenti, hogy az itt lerakott kiégett fűtőelemek legalább 240 ezer évig nem érintkezhetnek semmivel. Se emberi kézzel, se vízzel, se földdel, se levegővel.
Az ilyen létesítmények alapgondolata, hogy fúrni kell egy nagyon mély lyukat, bele a kőzetbe, majd beletömni a szemetet, végül az egészet kiönteni agyaggal (bentonittal), és betonnal lezárni. A kulcs a kőzetben rejlik. Olyat kell találni, amely a következő évezredekben nem mozdul el, nem reped meg, nem ázik át.
A megfelelő helyet úgy keresik, hogy geológusok számos helyen mintát vesznek a kőzetből és megállapítják, hogy elég mozdulatlan és vízzáró volt-e az utóbbi néhány százezer évben. Aztán ebből következtetnek a jövőre. Csakhogy semmi nem garantálja, hogy a jövőben nem történik olyan váratlan esemény, ami a múltban nem történt. Gondoljunk a klímaváltozás talajvizeket megváltoztató hatásaira vagy különböző emberi tevékenységekre. A kőzetnek ugyanis nem pár évszázadig, hanem legalább 240 ezer évig kell a helyén érintetlennek maradnia. Ezt előre jelezni pedig nem lehet, ahogy nem lehet garantálni azt sem, hogy évszázadok múlva mit csinálnak majd ott az emberek.
Magyarországon 1993 óta keresik azt a helyet, ahol a Paksi Atomerőmű atomszemetét véglegesen elhelyezhetik. Most ott tartanak, hogy a Mecsekben, Pécs és Szigetvár között félúton elterülő Boda község környéke tűnik a legalkalmasabbnak. Itt találtak rá arra az agyagkőre (aleurolitra), amely a kutatások jelenlegi állása szerint alkalmas lehet Paks nagy aktivitású atomhulladékának végleges elhelyezésére. Mintegy 120 négyzetkilométeres területről van szó, amelyen összesen 9 település fekszik. 2014-ben próbafúrásokat végeztek az agyagkőben, a 913 illetve 474 méter mély lyukakban szenzorokat helyeztek el.
A projektre 7,68 milliárd forintot költött el eddig az állam, az atomtemető teljes költségvetése a jelenlegi tervek szerint 745,28 milliárd forint. Ezt az összeget egyébként a Paksi Atomerőmű bevételeiből fizetik. Tehát mindannyiunk villanyszámlájából. Könnyen elképzelhető, hogy a költségek ennek a duplájára nőnek: a Bátaapátiban létesített kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójára is több mint a kétszeresét költötték az eredeti tervhez képest. A bodai atomtemető a település polgármestere szerint 2070. körül kezdheti meg a működését. Szóval akármennyire is nyakig ér a kulimász, erre minimum 50 évet várni kell. Miután a valamikori jövőben elkezdik építeni. Vagy ki tudja, mi lesz még addig.
Persze mai tudásunk szerint annak valószínűsége, hogy Boda megépülne, rendkívül kicsi. Az egyetlen épülő mélygeológiai tároló (Onkalo) mérnökei is elismerik, hogy a technológia nem jelent biztonságos megoldást. A kis- és közepes radioaktív hulladékok tárolóival pedig már ma is több a gond, mint amire számítani lehetett. A tapasztalat az, hogy a tárolás folyamatos és teljes körű figyelmet igényel, és egy percre sem szabad magára hagyni a radioaktív hulladékot. Ez megkérdőjelezi a teljes mélygeológiai tárolás létjogosultságát, csak még nagyon kevesen merik felemelni szavukat és feltenni a kellemetlen kérdéseket.
Bízzunk az utánunk jövő generációkban, nekik talán több eszük lesz és rendbe teszik azt a katyvaszt, amit sikerült rájuk hagyományoznunk.
**
Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkánkat: http://www.energiaklub.hu/tamogass. Köszönjük!
