Meg akarsz halni? Jelentkezz az új uránbányába dolgozni!

2019. március 16. 18:23 - atomcsapda

Alacsony fizetés, magas kockázat, szélsőségesen megterhelő fizikai munka, és a végén egy izgalmas lefolyású halálos betegség – ha őszinték lennének az uránmágnások, így hirdetnék az új mecseki uránbánya munkahelyeit. Nem beszélve a természetkárosításról és a vízszennyezésről.

2021-ben újraindul a pazarló és életveszélyes mecseki uránbányászat

Újraindul az uránbányászat a Mecsekben, ha a hatóság jóváhagyja a Magyar Urán Resources Kft. tervét. A tisztázatlan hátterű cég szigorúan védett természetvédelmi területen nyitná meg a bányát, ami 27 évig működik majd. A terv szerint az egykori 8000 helyett csak 500 bányásznak adnának munkát.

acs3-001-1.png

Fotó: Dominik Vanyi / Unsplash

Az uránkitermelés káros az egészségre

Az uránbányászat közvetlen egészségkárosító hatása riasztó: az uránbányászok több száz méter mélyen, 30 fokos hőségben, napi 8 órán át végeznek kemény fizikai munkát, miközben radioaktív port és különböző mérges gázokat lélegeznek be. Munkájuk velejárói a szilikózis és más tüdőbetegségek, valamint a számos daganatos megbetegedésre való százszoros hajlam. Az egykori mecseki uránbányászok többsége sosem érte meg, hogy nyugdíjba mehessen, korábban belehalt a munkája egészségügyi követekezményeibe, gyermekeik pedig sok esetben rendellenességekkel vagy súlyos betegségekkel születtek.

Veszélyben az ivóvíz Pécsett és környékén

A tervezett új uránbánya aknái több száz méter mélyre nyúlnak a föld alá. Ezekből a vizet folyamatosan szivattyúzni kell, hogy a bányászok egyáltalán dolgozni tudjanak. A szivattyúk működtetése jelentős talajvízszint-csökkenéssel jár az egész környéken, így Pécs és 9 környező település ivóvízellátása közvetlen veszélybe kerül. Ha pedig valamilyen előre nem látható dolog történik - márpedig üzemzavar mindig lehet -, a pécsiek urániummal és rádiummal szennyezett vizet kapnak, ami beláthatatlan következményekhez vezethet. Fontos tudni, hogy a korábbiakban is számos ivóvízkutat el kellett zárni, mert vizük a zagytározók szivárgása miatt elszennyeződött.

100% természetrombolás

A munkálatok a Mecsek tájképét visszafordíthatatlanul megváltoztatják, hegyek és völgyek tűnnek el. Mivel a bánya megnyitása és működtetése során több tízmillió tonna talajt és kőzetet mozgatnak majd meg, a Natura 2000-es védelem alá eső terület mai jellege, domborzata, felszín alatti vízviszonyai jelentősen megváltoznak, az élővilág súlyos károkat szenved el. A bányászat (ami a törvény szerint is tilos a területen) számos, kizárólag itt honos madár-, hüllő- és kétéltűfaj kipusztulásához vezet, a növényzet eltűnik, a zagy és egyéb hulladék miatt terméketlen, kilúgzott pusztaság marad a tározók környékén. A pusztítás hihetetlen mértéket ölt majd, amit sohasem lehet teljesen helyrehozni. Ez olyan természetrombolásnak tekinthető, amire Magyarországon még nem volt példa.

acs3-001-2.png

Fotó: Shane McLendon / Unsplash

Nincs társadalmi támogatottsága

Fontos körülmény, hogy a környékbeli emberek nem akarnak uránbányát a szomszédjukba: az emberek fele konkrétan fél a sugárzástól és a vízszennyezéstől. Az Energiaklub kutatásai szerint 10-ből 6-an határozottan elutasítják, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában, pedig a lakosok fele már korábban hallott a tervezetről. Az emberek ugyanekkora, 60 százalék mértékben tartanak attól, hogy a bányanyitás miatt elértéktelenedik a házuk, 64%-uk pedig arra számít, hogy a bánya megnyitása tönkreteszi a természetet a Mecsekben.

40 millió tonna megmozgatása: sok kőzet kevés uránért

A magyar uránbányászat 1957-ben indult meg a Pécshez közeli Kővágószőlős mellett létesített bányában. Ezt persze évekkel megelőzte a kutatás és feltárás, így már 1953 óta folyt a Mecsek területén az uránérc kitermelése. A tevékenységet a Pécsi Uránércbánya Vállalat végezte, amely 1964-től Mecseki Ércbányászati Vállalat néven működött. Összesen 5 bányaüzemet létesítettek, az utolsót 1975-ben nyitották meg.

Az évtizedekig tartó munka során több mint 40 000 000 tonna kőzetet mozgattak meg, amiből csak 20463 tonna fémuránt termeltek ki, azaz nagyon alacsony, csak 0,05 százalékos hatékonyságú volt a kitermelés. A függőleges aknák ezért is életveszélyes mélységbe, 1000 méternél is mélyebbre jutottak, ahol a munka már igen komolyan károsította a bányászok egészségét. A magyar uránbányászat a 70-es és 80-as években volt a csúcson: ekkor érte el a termelés a maximumát, és ekkor dolgozott itt a legtöbb bányász, csaknem 8000 ember. A 80-as évektől aztán a bányászat volumene csökkenésnek indult, majd még a rendszerváltás előtt, 1989 szeptemberében döntöttek a bánya bezárásról. Az ok egyszerű: nem volt gazdaságos fenntartani.

Túl kevés az urán a kőben, a terület bányászatra alkalmatlan

A magyar uránbányák bezárását nem csupán a kereslet csökkenése indokolta. Sokkal inkább az, hogy jóval költségesebb volt a termelés, mint azt az urán piaci ára lehetővé tette volna. Ennek pedig az az oka, hogy a mecseki kőzetben az értékes érc koncentrációja más uránlelőhelyekéhez képest sokkal alacsonyabb: nagyjából a fele vagy inkább a harmada. Ez mindössze 0,12%-os fémtartalmat jelent, vagyis 1 tonna kőzet kitermelésével hozzávetőleg 1,2 kg urán bányászható ki, ami nemzetközi viszonylatban bányászatra alkalmatlanná teszi a területet.

A mecseki uránbányászat 1997-ig folytatódott, de a történet ezzel nem ért véget. A bánya lezárása után a területet komolyan rekultiválni kellett, többek közt talajcsere is történt. Mindez legalább legalább 30 milliárd forintot emésztett fel, és a bányászat természetpusztító hatásainak nyomai a rengeteg pénz ellenére még húsz év elteltével is láthatók. Az egészségkárosító hatásait pedig azóta is szenvedik az ott dolgozók Gyakori a tüdőrák vagy más daganatos megbetegedés, a bányászok gyerekei körében pedig a születési rendellenességek és gyermekkori leukémia kockázata nőtt jelentősen.

78 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://atomcsapda.blog.hu/api/trackback/id/tr7414692776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

röf 2019.03.17. 13:06:41

"Az uránbányászat közvetlen egészségkárosító hatása riasztó: az uránbányászok több száz méter mélyen, 30 fokos hőségben, napi 8 órán át végeznek kemény fizikai munkát, miközben radioaktív port és különböző mérges gázokat lélegeznek be."
És ez mind semmi.
Ezen idő alatt a postás dgja a feleségét.
Méltó írás a korábbiakhoz.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.17. 13:22:59

látom jött valami pénzmag a kasszába, nem valami sok a poszt alapján de ugye ki a kicsit nem becsüli...

Karipapa01 2019.03.17. 13:24:17

@röf: Te is csak azért szóltál hozzá, hogy egy általad jónak tartott, de különben hülye poént el tudjál sütni! Neked nem kell uránt bányásznod egy kis genetikai károsodásért.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.17. 13:33:29

@Karipapa01: akkor most ugyanilyen alaposan elemezd a saját hozzászólásod és a poszt tartalmának kapcsolatát majd vond le a következtetést :)

midnightcoder2 2019.03.17. 13:36:51

Ha hegyek és völgyek tûnnek el, az külszíni fejtés. Akkor viszont nehezen dolgoznak a bányászok több száz méter mélyen. Ha 500 ember dolgozik a 8000 helyett, akkor az azt jelenti, hogy kb. tökig lesz gépesítve az egész.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.17. 13:38:18

@midnightcoder2: belekötsz minden apróságba, igazi habonyista fidesztroll vagy miközben mindmeghalunk van.

:)))

Khonsu 2019.03.17. 14:03:22

A felsorolt problémák és egészségkárosító hatások az összes bányára igazak, nem csak az uránbányászatra, hanem a szénre is. Még a radon (annak a radioaktivitása a gond, nem az uráné) is ott van több-kevesebb mennyiségben az összes föld alatti munkánál.

gigabursch 2019.03.17. 14:15:10

Mélyművelésű uránbányáról pofázni, nyílt színi szénbányák fotóival a "hozzáértő" Atomcsapda színvonala.
Ezért kár volt megszólalni tök.
Ugyanolyan szellemi sutyerákok vagytok, mint voltatok.

Tartalom 2019.03.17. 14:19:09

az uránbányával nem a robbantgatás meg a szilikózis a legnagyobb veszély, hanem a felhozatal és a helyszíni felszíni szállítás, osztályozás, elődúsítás. A létesítés és üzemeltetés költsége igen jelentős, a rekultivációt is beleszámítva pedig már a korábbi renszerben sem volt soha nyereséges.
Csak akkor tűnhet nyereségesnek, ha az adófizetők pénzéből fizetik a munkásokat meg a bánya összes költségét (nyitás, zárás), és a rekultivációt is, míg a kitermelő offshore lovagnak csak az értékesítésre és a szállításra kell csak költenie. Így a bevétele talán nyereséges, de az adófizetőknek biztosan súlyosan veszteséges. A természeti károkat meg felesleges megbecsülni, hiszen pénzben egy vagy több ember-emberek rákos haldoklását nem lehet kifejezni. Nem beszélve az egésségügyi költségekről: onkológiai vizsgálatok, milliós rákgyógyszer, orvoshiány, korlátozott, hiányos, elérhetetlen kórházi ellátás stb.

mbogi 2019.03.17. 14:29:20

Rengeteg anyag van fent a neten, hogy milyen volt az uránbányászat a Mecsekben. Érdemes rákeresni, bár nem egy kellemes olvasmány. Érdemes lett volna linkelni is.
Amíg volt, addig valóban veszélyben volt a vízbázis, viszont Pécset most már a Duna vizével látják el.
Ez egy elég komoly téma, kicsit összeszedettebb cikk jól jött volna.

lutria 2019.03.17. 15:16:18

Tehát akkor ilyen körülmények,következmények tudatában (hogy nem élik meg a nyugdíjas kort,rákbetegség nagy valószínűsége,nyomi utódok stb.-ráadásul kevés pénzzért)honnan szereznének dolgozókat?
Kényszerítenék rá a munkanélkülieket?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.03.17. 15:46:20

Amikor még volt uránbányászat kishazánkban az ágazat egyik legjobban fizető bányája volt a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV). A már szinte embertelen munkakörülmények és az egészség kockázat - károsodás ellenére jó munkahelynek számított a bányászati ágazaton belül. A gazdaságtalanságát akkor is tudták, csak ugye a SzU-nak kellett az urán, "sosem volt elég", volt a hozzáállás és ezt ugyan nem kötötték az orrunkra de vélelmezem jutott belőle a hadiiparnak is. :-(

Vagy 1o-15 éve olyan technológia is felmerült, hogy nem mélyműveléssel hoznák fel, hanem a felszínről "szitává fúrnák" az urán tartalmú homokkövet és oldószert juttatnának le egyes nyelő kutakban, a termelő kutak meg csak a híg urán oldatot termelték volna. Nyilván nem egy forrásvízre kell gondolni a termlevényt, de ha jól csinálták volna talán könnyebb lett volna kézben tartani a folyamatot úgy hogy az a környezetet, a dolgozókat és a környékbelieket kevésbé károsítsa, mint a hagyományos porzó mélyműveléses termelvén térszíni depóniái.

Aztán pár éve a Wild Horse Energy nevű Ausztráliában bejegyzett cég is felhagyott az urán kutatással a Mecsekben (nem emlékszem hogy ők akarták-e ezt az újszerű oldószeres bányászatot, de rájuk tippelnék).

hvg.hu/kkv/20160513_mecseki_uranbanyaszat_bezar_paksi_atomeromu_futoelem

neszóljszámnemfájfejem 2019.03.17. 15:58:48

Kővágószőlősi halál utca..lehet utánanézni...

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.17. 17:10:07

@Tartalom: "Csak akkor tűnhet nyereségesnek, ha az adófizetők pénzéből fizetik" Szóval akkor olyan mint a nap meg szélerőmű?

röf 2019.03.17. 17:56:38

@Karipapa01:
A hülye és hazug propaganda írásra így is túl kulturált választ küldtem.

kedvenc nicktolvaj 2019.03.17. 18:19:19

Már nagyon hiányzott egy atommal riogató cikk.

kedvenc nicktolvaj 2019.03.17. 18:21:21

Tavaly júniusban volt utoljára egy kis riogatás az atommal. Nem jött támogatás a bloghoz a napelemgyártóktól?

Rwindx 2019.03.17. 18:23:39

Lol, újra beindult a hazug és ostoba propaganda...

magyarparaszt 2019.03.17. 18:37:04

Ki nem szarja le a természetet, a "pógárokat" meg a jövőt a ruszkibérenc orbánisztánban?

Jazo 2019.03.17. 18:42:32

Nem baj a környékbeli birkák ezt is lenyelik majd.

Biztos találnak erre a munkára is elég embert. Az evolúció sok féle képp tud szelektálni...ez is csak az egyik módszer.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2019.03.17. 19:01:10

A Nyugat-Mecsekben au uránbányászat végén három üzem működött: a III-as, a IV-es, és az V-ös. Ezek mindegyike a felszín alatt több 100 méter mélyen dolgozott. Sőt, a 80-as években az V-ös üzemben elkészült (de már nem lett használatba véve) az a vakakna, amely kb. 1350 méter mélyre ment le. Nem hobbiból csináltak ilyen mély aknákat, hanem azért, mert oda kellett menni az ércért. Azért az ércért, amelyet tartalmazó szürke homokkő réteg ugyan a Bakonyától északra levő völgyben (a II-es üzem mellett) még kint van a felszínen, de onnan aztán kb. 22 fokos lejtéssel bemegy a hegy alá, hogy aztán onnan néhány kilométerre, az V-ös üzem térdégében már 1 km mély aknát kellett mélyíteni a hozzáféréshez.
Ezek az aknák már régen be lettek tömedékelve, az aknatornyok lerobbantva, az üzemek a földdel egyenlővé téve (majdnem, csak néhol matradt pár épület). Ki, hogyan, miből, mennyi idő alatt építené fel azt a szörnyű nagy infrastruktúrát, ami egy ilyen bányászkodáshoz kellene? Ugyanis iss külszíni bányászkodás szóba sem jöhet, csak mélyművelés, vagy esetleg ugye fúrásos-perkolációs, amiről viszot az ausztrál vállalat már lemondott. Megnézném én azt a vllalatok, amelyik a Nyugat-Mecsekben újra tudná kezdeni az uránbányászatot. Nem tudom, Benkovics hogy képzeli ezt az újrekezdést, de azt gyanítom, hogy nem bányát akarnak nyitni, hanem csak bányanyitás ürügyén valami nagyon nagy manit leszakítani. Aztán mire kiderülne legalább 10 év múlva, hogy nem lehet bányát nyitni, addig is jól lehetne élni abból a temérdek pénzből. magyarán: teljesen irreális dolog ez a bányanyitási terv.
Amúgy érdeklődéssel vegyes mosolygással olvastam ezt a cikket. Ahogy a Móricka elképzeli az uránbányászatot... Én elég közelről láttam a mókát, dolgoztam ott. És nem, nem, nem az irodistáknál... kissé közelebb a vájvéghez. ;-)

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.03.17. 19:42:19

Lyééé.. hihi

www.youtube.com/watch?v=TCQK_yxYO9A

Bruhahaha..!!!

Mályusban nyerünk !! Lyéééééééé..

Szóra kész Szókratész 2019.03.17. 19:45:27

Vajon mi a véleménye a szerzőnek a palaolaj, illetve palagáz kitermelésről?

ze11 2019.03.17. 20:18:11

@ipartelep: Jószerencsét!
Én azon töprengtem, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkező vájárokat honnan fognak szerezni? Mert rendben, hogy a vájárképzést beindítják ismét, de ez pont egy olyan szakma, ahol ha nincs tapasztalat, nincs olyan, akitől el lehet élesben tanulni a szakmát, akkor nagyjából semmit sem ér a papírral az ember.

Karipapa01 2019.03.17. 20:25:58

@eßemfaßom meg áll: Elemeztem, levontam! @röf válasza miszerint "A hülye és hazug propaganda írásra így is túl kulturált választ küldtem." hagy még némi kérdéseket és kívánnivalókat, de utal az indulataira és normális ember ha ezt nem is érti meg, de igyekszik elviselni. Ellenben amit te írtál, az ostobaságodnak, a kotnyelességednek és a nagyképűségednek a prezentációja! Nem vagy te államtitkár... mellett "kétajtós szekrény"?

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2019.03.17. 20:29:41

@ze11: Jószerencsét! (Tényleg így köszöntünk a bányában.)
Hát, Magyarországon leginkább sehonnan. Ha beindítják a vájárképzést - tegyük fel ezt a teljesen fantasztikus elképzelést - akkor majd évek múltán lesznek olyan vájárok, akik az iskolapadbl kijőve életükben nem láttak még bányát belülről, és azonnal világgá futnak, mihelyt meglátják, hogy mennyire vadul is néz az ki. (Tényleg olyan.) Szóval ez így vicc. Persze rományiából, vagy ukrajnából hozhatnak bányászokat, ott még talán maradtak.
Egyébként az valóban olyan szakma, hogy oda az elmélet kevés. Ott a helyszínen kell mindent megtanulni, ezt elméletben nem lehet. De mint fentebb írtam, szerintem ez az egész bányanyitási elképzelés teljesen irreális, el sem tudom képzelni, hogy ott új bánya létesülne. Kár is ezzel riogatni a népet.

the real fogash 2019.03.17. 20:29:49

@Khonsu: pont ezt akartam én is mondani: MINDEN bányában szar dolgozni, meleg van, por (szilikózis) és nehéz fizikai munka.
A természetben található urán sugárzasa nem összemérhető a düsított U238-cal.

Az viszont TÉNY, hogy a világ egyre növekvő energiaigényét klímasemlegesen KIZÁRÓLAG atomenergiával kehet fedezni. Az összes többi (nap, szél, víz, geotermikus) csak kiegészítőnek alkalmas.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.17. 21:20:39

@Karipapa01: Eddig 0db ontopik hsz-t sikerült prezentálnod.

3-nál jár az első jutalomkockacukor.

népszopás 2019.03.17. 21:43:39

miért nem atombombával bányásszák, ha már

Mikrobi 2019.03.17. 22:03:29

Ez egy rettentő primitív propagandacikk. Miért nem lehetett valami szakembert megkérdezni, utánajárni a dolgoknak, leellenőrizni a feltevéseket?! Ivóvíz soha nem talajvízből jön, hanem mélyebb rétegből! Pécs felé éppenséggel az artézi kutakból. Ami a bányászok egészségét illeti, a radon belélegzése valóban káros, de radioaktív porról bajosan beszélhetnénk, épp az alacsony urántartalom miatt! A 1,2% uránnak is csak a 0,9%-a 235-ös, tehát viszonylag sugárzó anyag, a többi izotóp nem sugároz! Áhhh, kár is folytatni, itt az érvek úgyse használnak:-(

Karipapa01 2019.03.17. 22:37:15

@eßemfaßom meg áll: Tiszteletem idomár úr! Ön bizonyára igen művelt úriembernek véli magát, hiszen erre utalt az "ontopic" kifejezéssel, amit eddig nem sikerült "prezentálnom"!!! :D :D Bizonyára elkerülte a figyelmét (esetleg értelmezési problémái lehetnek), hogy NEM A TÉMÁHOZ SZÓLTAM HOZZÁ, hanem megkifogásoltam @röf hozzászólását miszerint amíg a bányász dolgozik "Ezen idő alatt a postás dgja a feleségét." !! Ha ön @röf hozzászólásával egyetért, akkor felesleges kettőnk között a további eszmecsere! Ha meg nem, akkor meg nem értem az arcoskodását. A felajánlott kockacukrot pedig inkább fogyassza ön egészséggel, állítólag a szénhidrát fogyasztása kifejezetten elősegíti az agytevékenységet!

Khonsu 2019.03.17. 23:33:07

@the real fogash:

Így igaz, de nem kell túlságosan félni tőle, mert hosszabb távon a 4. generációs/teljes fűtőanyag ciklus reaktorok nagyban enyhítik a nukleáris hulladékok kezelésének problémáját is, illetve a fűtőanyag hatékonyabb felhasználásával (nem csak U235, hanem U238 és transzurán izotópok is) a kitermelést sem kell majd az egekig növelni.

Mindemellett a leginkább megnyugtató megoldás a fúzió lehet, de arra még egy kicsit várni kell.

A kockázat (atomenergia) még mindig elfogadhatóbb a biztos globális katasztrófánál (klímaváltozás). Nem véletlen, hogy Németországban a zöldek már az atomerőművek megtartását követelik.

A blog le van maradva néhány körrel...

VT Man 2019.03.17. 23:42:17

@Szóra kész Szókratész:
"Vajon mi a véleménye a szerzőnek a palaolaj, illetve palagáz kitermelésről?"

Attól függ, hogy mit vársz a cikktõl és mennyit fizetsz érte.
Bár ilyen színvonaltalan propagandáért én nem fizetnék sokat.

Tobiassan 2019.03.18. 02:54:04

Mivel értelmeset nem bírnak kitalálni honatyáink, amit lehetne itthon gyártani vagy szolgáltatásra kínálni (nem csoda hisz minálunk innovációs készség = 0) kínnyukban kitalálták ezt. Magyarország, az urán és plutónium országa. Most úgylátszik ezzel próbálják naggyá tenni nemzetünk. Jobb lenne nem csinálnának inkább semmit...

Stenonis 2019.03.18. 07:43:25

@ipartelep:
Szerintem az egész bányanyitás csak a szokásos parasztvakítás.
Amíg vakul a paraszt, addig jó sok pénzt el lehet lopni.

El nem tudom képzelni, hogy milyen üzleti tervet készíthettek ehhez. Honnan vennének bányászokat?

Bár az is elképzelhető, hogy a megfáradt uránbányász vadiúj Pannónia motorral megy haza (totalbike.hu/magazin/2010/04/06/halva_szuletett_pannonia/) és a So'lyom Hungarian Airways légitársaságnál foglal jegyet a nyaralásához.

Void Bunkoid 2019.03.18. 08:17:24

Már fentebb is megírták kommentben, de nincs új a nap alatt.

Bányásznak lenni mindig is kurva veszélyes és egészségtelen, ám (az átlag csinovnyikhoz meg gyári összeszerelődroidhoz képest) pusztítóan jól fizető foglalkozás volt. Nemcsak uránbányában, bárhol.

A legtöbb bányász amúgy - nézegess régebbi, még amikor aktív volt mindenféle bányászat Magyarországon - baromi lelkiismeretes és önfeláldozó ember volt, nagyon is tudatában volt annak, hogy záros határidőn belül őneki vége, és nem is a maga kis karrierjét meg jövőjét építgette, hanem az utódaiét/családjáét...

Az, hogy 1 tonna kűűűűbűl 1,2 kiló uránt lehet kinyerni, amúgy annyira nem is olyan gázos. Dúsítva marha jó pénzért el lehet adni mindenféle koszosképűnek atombomba-alapanyagként :)

Nerevaryne 2019.03.18. 08:20:29

Szóval összefoglalva: egyszerre fognak külszíni és mélységi fejtést folytatni, mindenféle védőfelszerelés nélkül, alacsony bérért, fittyet hányva a környezetvédelmi irányelvekre. Biztos, hogy ez a bánya nem Indonéziában van?

Vajk a Vitéz Várjobbágy 2019.03.18. 08:20:30

@Khonsu: A fúzió előtt még bejöhet az LFTR is, sokáig pontosan azért lett hanyagolva a tórium, mert hadászati szempontból fontosabb volt az uránium kutatása, dúsítása.

haXXXor 2019.03.18. 08:21:46

Alacsony fizetés? :D Jézusom, miről beszélsz ember :D Orbánéhoz képest lehet alacsony, de az aldis fizukat simán faszra húzza egy bányászé (érted: magasabb kockázat - magasabb bér)

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.18. 08:32:45

@Karipapa01: Gratulállok elérted a Troll level 2. szintet és begyűjtöttél 200Xp-t.

Medgar 2019.03.18. 08:39:31

@Khonsu: A fúzióra pár évtizede várunk egy kicsit... Jelenleg ha minden jól megy valamikor a 2100-as évek elején fog megjelnni ez első keeskedelmi reaktor.

conchita wurst 2019.03.18. 09:29:47

Nagyfater Csehorszagban, uranbanyaban volt kenyszermunkas kulak a haboru utan. 84 evesen ment el, vegig egeszseges volt.

Azaz a poszt egy baromsag, anno meg vedofelszerelest se nagyon hasznaltak.

szepipiktor 2019.03.18. 09:44:41

Valójában nem akarom minősíteni az írást, legalább egy picit összeszedettebb a korábbiakkal.
De kérdések:
- Nem talalható egyetlen túlélő mecseki uránbányász? Mind meghalt (és a utódjaik is, ahogy a szerző sugallja)? Mert ha lennének, én megkérdeztemvolna őket.
- Most a felszín tönkremegy a mélyművelésű bányászattól?
- Hol nem ilyen alacsony a uránkoncentráció? (Most nem az érdekel, hogy hol 2% a 1,5% helyett...)
- Melyik bányaszakma nem veszélyes, egészségkárosító?
- Garantált, hogy a 70-es évek módszerével tervezik a munkát? Nem a mai szinten, a mai védő és más felszereléssel, automatizálással, gépesítéssel?
- A Mecsekben az uránérc víz alatt van? Mert csak akkor kell azt kiszivattyúzni... Ahogy azt a Bakonyban a bauxit miatt tették...
- A Duna vize hogyan szennyeződik? Vagy Pécs és környéke mégsem onnan "hozza" a vizet?
.
Az írás csak ezeket a kérdéseket hagyja nyitva. Gondolom nem véletlenül.

Boar. 2019.03.18. 10:34:37

Micsoda egy szemét...
Mi köze van a talajvíznek az ivóvízbázishoz?
Melyek azok a "kizárólag itt honos madár-, hüllő- és kétéltűfaj "-ok? Sorold kérlek...
Mi köze van az 1000 méter mély tárnáknak a külszíni fejtéshez amivel riogatsz?
I tak dajse...

Ez a cikk bazdmeg azoknál lehet hatásos akik elhiszik, hogy a dihidrogén oxid az méreg. A többiek simán hülyének néznek ill. felháborodnak, hogy ennyire hülyének nézed őket.

Macropus Rufus 2019.03.18. 10:34:45

lazán kapcsolódik:

hvg.hu/itthon/20120702_megyek_uranbanya_jelentes
www.origo.hu/itthon/20120628-riport-a-pecsi-uranbanyaszat-ujrainditasarol.html

Feljebb pár vicces gyerek tompítja az urán által okozott eü kockázatot. Feltételezem nincs az a pénz amiért lemennének egy urán bányába dolgozni, többek közt a kockázat miatt. Valahogy gyanusan sok a hülye a fidesz szimpatizánsok és szavazók közt. (mert a párt vezetésben vannak hülyék ez a fidesz esetében default elvárás)

Nincs közöttünk csicska 2019.03.18. 10:36:10

@Macropus Rufus: Es ki teszi kotelezove hogy valaki uranbanyaba menjen dolgozni?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.03.18. 11:20:32

@Macropus Rufus: irigylem az egyszerű agyad, elég könnyű lehet neked az élet.

sírjatok 2019.03.18. 11:35:14

@Tobiassan:

Eddig:
Jahaaaaaj, Magyarország nem energiafüggetlen, ez katasztrófa

Ezentúl:
Jahaaaj, nem gazdaságos az uránbányászat, miért nem veszünk energiát a piacról

sírjatok 2019.03.18. 11:37:16

@Boar.: "a dihidrogén oxid az méreg"

A PH értéke a legnagyobb a savak közt, nagyobb a kénsavnál is!

Csaba222 2019.03.18. 11:42:22

@Khonsu:
'4. generációs/teljes fűtőanyag ciklus reaktorok nagyban enyhítik a nukleáris hulladékok kezelésének problémáját'
Több kérdést is felvett ez az egy mondat.
Hogy áll ez most, mikorra lesz meg az első? (Eléggé bajban vannak a nyugati társaságok, az Oroszok meg kérdéses meddig tudják finanszírozni a kutatást.)

Gyorsreaktor se a múlt felhalmozott kiégett fűtőelemeit fogja felhasználni vagy ha igen akkor igen lassan.
3.bp.blogspot.com/_ViZiafWJleI/TL1jz2nepaI/AAAAAAAAACQ/uIElF6zSb2I/s1600/spent.JPG
2% Urán hasznosul 3 év alatt akkor mennyi idő kell 95% 0 ra redukálásához.

A fúziós erőmű meg mindig kb 50-70 év múlva lesz meg.

deliszello 2019.03.18. 11:49:09

@ipartelep: a rekultivaciorol, (azon kivul, h kicsit elgereblyeztek) tudsz esetleg valamit? koszi: ders

LebensraumamOsten 2019.03.18. 12:45:45

Uránbányába az illiberókkal, ha ennyire jó! De amúgy is, mert biztosra akarunk menni. Egészen addig amíg csak én maradok itt kommentelni. Fel haza nemzeti proletárjai! Ne számoljátok az angströmöket! Sőt vigyetek is haza a gyereknek ajándék fémtömböket, hogy játszhasson velük!

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2019.03.18. 13:21:51

@deliszello: Az elgereblyézésnél azért többet tettek. A meddőhányókat "elsimították", lankás dombbá alakították (mert ugye kb 40 fokos volta a dőlésük), befedték földdel, és többnyire beültették fával. Mondjuk a legtöbb amúgy is a hegyen, erdőben van, ott a természet hamar visszafoglalja a maga területét. A kővágószőlősi nagy meddőhányó helyén ma egy erdős domb van, senki idegen meg nem mondaná, hogy az meddőhányó. A III-as üzemtől az ÉDÜ felé vezető közút kővágószőlősi szakaszán az út mellett kicserélték a felszínt. (Ott hordták el az ércet az ércdúsítóba.) A meddőgányón így is van egy kis sugárzás, de tőle 50 méterre már semmi, ill. csak a szokásos háttérsugárzás. meg persze a meddőhányó le van zárva, körbe van kerítve. Az bányaüzemekből meg alig maradt valami. Néhol, néhány épület, de pl. a IV-es üzemet teljesen a földdel tették egyenlővé.
Úgy tűnik, pont ez a "baj", hogy már nincs mit rekultiválni, az elmúlt több mint 20 év alatt a MÉV-utód vállalat rég befejezte a mókát, és most Benkovics az igazgató, kitalálta ezt a bányanyirtást. Amit szerintem ő sem gondol komolyan.

konrada 2019.03.18. 13:27:43

@ipartelep:
Már miért ne gondolná "komolyan"?
...elvégre ő tudja legjobban, hogy oda nem kell igazgató, ahol már mindent lezártak, csak oda, amiben még van "lehetőség"....;))

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2019.03.18. 13:44:45

@konrada: Azt nem gondolhatja komolyan, hogy ott ma, a mai körülmények (pénz, szakemberek, stb) mélybányát lehet csinálni. Csak kell neki a pénz, mert fiatal, ugye.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2019.03.18. 14:27:03

@szepipiktor: Mivel én uránybányász voltam, tudok válaszolni a kérdéseidre.

- Nem talalható egyetlen túlélő mecseki uránbányász? Mind meghalt (és a utódjaik is, ahogy a szerző sugallja)? Mert ha lennének, én megkérdeztemvolna őket.

Jelen! (Egyébként, te nem szoktad olvasni a blogok kommentjeit? Az súlyos hiba, hiszen a kommentek gyakorta sokkal jobbak, mint maga a blogposzt.)

- Most a felszín tönkremegy a mélyművelésű bányászattól?

Nem jellemző. A II-es üzem nagyon korai termelése a felszínhez közel (100-200 méter mélyen) indult. Mivel a bányaüregek, főleg a fejtések idővel összeomlanak (főleg mert "kirabolják" belőlük az értékes biztosítást - ha az olyan), rendszeresen mrtük a felszín süllyedését. Elhanyagolható volt, gyakorlatilag észrevehetetlen. Ez természetesen nem vonatkozik a nagyon mély bányaművelés hatására, ahol ezt már mérni sem kell. Egyébként a szóban forgó terület teljes egészében hegy, erdő, és lakatlan.

- Hol nem ilyen alacsony a uránkoncentráció? (Most nem az érdekel, hogy hol 2% a 1,5% helyett...)

Kanadában van néhány ércesedés, ahol a koncentráció extrém magas, 20% fölötti. De amúgy többségében, olyasmi mint a mecseki. Csak ugye itt az a baj, hogy ezért 1 km mélyre kell menni, míg más helyeken külszínről bányásszák.

- Melyik bányaszakma nem veszélyes, egészségkárosító?

Olyan nincs, mindegyik az.

- Garantált, hogy a 70-es évek módszerével tervezik a munkát? Nem a mai szinten, a mai védő és más felszereléssel, automatizálással, gépesítéssel?

Igazából ezt a típusú kitermelést nem nagyon lehet (nagyon nem) annál jobban automatizálni, mint amennyire ez már megtörtént a 80-as években. Itt egy több 100 méter vastag üledékes homokkő rétegről van szó, amelyben elszórva vannak az uránérc tartalmú "lencsék". Ezekek általában a vágat-szintről 10-30, m magas (de néha több) feltörésekből közelítik meg, fejtési gurítókkal. Sajnos ilyen helyekre semmi más gépezet nem tud bemenni, csak az ember. Tehát, ha most lenne egy új bánya (de nem lesz!) abban kb. ugyanúgy dolgoznának, mint 30 éve.

- A Mecsekben az uránérc víz alatt van? Mert csak akkor kell azt kiszivattyúzni... Ahogy azt a Bakonyban a bauxit miatt tették...

Abban a mélységben, és ott általában már csak poros kő volt. De persze a bánya folyamatosan telik vízzel, hiszen a felsőbb rétegekből, és a vetődésekből szivárog lefelé. A kiszivattyúzás folyamatos, de abban alig van urán, hiszen mint mondtam az urán az érclencsékben van, a víz meg nem azokat mossa ki. Így a bányából kiszivattyúzott vízből nem érdemes, és nem lehet uránt kivonni.

- A Duna vize hogyan szennyeződik? Vagy Pécs és környéke mégsem onnan "hozza" a vizet?

Részben a Dunából, részben a Tortyogó-környéki kutakból. Amelyek akkor sem voltak radioaktívak, amikor a közelükben működött az Ércdúsító Üzem.

Khonsu 2019.03.18. 17:45:29

@Csaba222:

"Hogy áll ez most, mikorra lesz meg az első?"

Kísérleti reaktorok már működnek/épülnek. A kereskedelmi forgalomba kerülésüket most a 2030-as évekre jósolják.

"A fúziós erőmű meg mindig kb 50-70 év múlva lesz meg. "

Annyit már talán nem kell rá várni:

en.wikipedia.org/wiki/DEMOnstration_Power_Station

Lassan haladnak, mert drága a fejlesztés és sok alapkutatást is el kell végezni, de legalább haladnak.

A gyorsreaktor képes felhasználni a múlt kiégett fűtőelemeit is, de hogy mit tesznek bele, az az üzemeltetőin múlik. Ott, ahol komoly kiégett fűtőelemkészlet van felhalmozva érdemes abban gondolkodni, talán némi társadalmi nyomással is megsegítve a döntéshozókat...

Hogy lassan használja fel, annak inkább örülni kellene. Annál tovább tart a felhalmozott készlet, így annál kevesebb új uránt kell kibányászni.

Womb Raider 2019.03.18. 18:49:15

@gigabursch: "Mélyművelésű uránbányáról pofázni, nyílt színi szénbányák fotóival a "hozzáértő" Atomcsapda színvonala."

Nem érted... az uránbányában ott a mélyben sötét van és a fotópapírok különben is megfeketednek a halálos sugárzástól.. Most raktak volna be 8 fekete téglalapot?

Csaba222 2019.03.18. 18:58:56

Örülni?
Ha egy Gen III reaktor 3 évig használt főelemeivel még 50x annyi ideig elmegy az 150 év szóval egy Gen IV reaktor 150 év alatt tüntet el 3 évi hulladékot. 30 Év Paks 1500 év Gen IV upsz.
mm soha nem fejezi be hisz 50 év múlva itt a fúziós. Kifejleszteni is felesleges. (optimista)

Nekem még 10x éve mondta egy fizikus Fúziós energia akkor lesz amikor 200$ lesz egy hordó olaj, akkora lenne a tőkeköltsége. (pesszimista DEMO egy jelentős költségcsökkentésen esett át, kihagytak belőle pár dolgot, a DEMO után kétlem hogy közvetlenül energiatermelő reaktort lehetne építeni, az energia termelő Tokamak vagy Sztellarátor de én inkább a Sztellarátor ra fogadnék, és a DEMO egy drága tévút.)

Khonsu 2019.03.18. 21:36:25

@Csaba222:

Ha csak valamennyit tüntet el, az is több a semminél... Ráadásul 50 év múlva sem lesz gazdaságos mindenhova fúziós erőművet építeni. Méretgazdaságossági okból a fúziós reaktorok valószínűleg óriási teljesítményűek lesznek. 10-20-30 millió lakost elláthat egyetlen darab. Az építési költségébe egy kisebb ország beleroppanna, és ki sem használná, ha nincs biztos piaca az áramfeleslegre...

Én is a sztellarátorra fogadnék.

Womb Raider 2019.03.19. 06:49:40

@Khonsu: Az olcsó(bb) energia rögtön hozza magával a növekvő fogyasztást. A kutyaólon is lesz légkondícionálás, a fosszilis fűtőanyagokat rögtön felváltja az elektromos áram.. ha addigra valamit képes lesz fejlődni a tárolás, akkor a közlekedésben is eljön a dodzsemek kora. ... nem tudsz annyi energiát termelni, hogy a lakosság ne fogyassza el. ..és ez csak a lakosság, ehhez jön az ipar..és a mezőgazdaság. Képesek leszünk olcsón édesvizet előállítani (és transzportálni) így a klímaváltozás hatásait kompenzálni tudjuk öntözéssel, fűtéssel és világítással. Teller szerint (és ez jó pár évvel ez előtt volt) meg kellene háromszoroznunk az energiatermelésünk, ahhoz, hogy képesek legyünk az életminőségünk javítására..és mielőtt elfelejteném.. olcsó(bb) energiával jöhetne a CO2 visszasajtolás is..akár..
Szerintem legyen először fúziós energiaforrásunk (a Napon kívül..) és utána törjük a fejünket az ebből fakadó 'problémák' miatt. Csak valahogy azt kellene megoldani, hogy közösségi tulajdonba kerüljön..

Khonsu 2019.03.19. 14:07:06

@Womb Raider:

Az "olcsó(bb) energia" igen. Épp ez a probléma gyökere, hogy ettől az energia nem lesz olcsóbb. Azért kell nagy teljesítményű reaktorokat építeni (fissziós és fúziós egyaránt), hogy elérje azt a méretgazdaságossági szintet, ahol az adott/várható piaci energiaárak mellett úgy tud versenyképes lenni, hogy egyben megtérüljön a beruházás költsége.

A "közösségi tulajdon" ezen a problémán abban az esetben segíthetne, ha a közösség hajlandó lenne állni a beruházási költségeit egy az "éppen gazdaságosnál" nagyobb teljesítményű erőmű (és kisegítő létesítmények) felépítésének (amennyiben egyáltalán a technológia ezt a teljesítménynövelést lehetővé teszi csökkenő egységnyi költség mellett) az olcsóbb energiaárak érdekében. (nem kevés pénzről van szó)

Valljuk be, ehhez a közösség olyan előrelátásra és önmegtartóztatásra lenne szüksége, ami ellenkezik a legtöbb ember alaptermészetével. Lényegében ezért bukott meg a kommunizmus is.

Az olcsóságot nem közvetlenül az energiatermelés, hanem közvetett módon a mesterséges intelligencia és az automatizálás hozhatja el. Azzal, hogy általuk a gazdaságban olyan entitások jelennek meg, melyek olcsón sokszorosíthatók és elég okosak ahhoz, hogy az emberek helyett dolgozzanak (akár szellemi munkát is), rendkívül olcsón. Ez a fejlesztési/beruházási/fenntartási költségeket jelentősen csökkentheti, így végeredményben olcsóbb lesz az energia is.

Ez viszont elvezet (a megugró fogyasztáson keresztül) egy olyan problémához, hogy mekkora mértékig képes a természeti környezet elviselni ezt a növekvő fogyasztást? Valószínűleg nem sokáig, így a fogyasztás exponenciális növelése helyett más utat kell találnunk akkor is, ha amúgy az AI ezt majd lehetővé teszi.

Szerintem ez a kiút a fogyasztás "virtualizálása" lehet. Az ember vegetatív létfenntartása minimális fogyasztással (és környezetkárosítással) fenntartható, az extra fogyasztást az ezen felül jelentkező igények jelentik. Amire az lehet a megoldás, hogy ezeket az igényeket, az extra fogyasztást átcsatornázzuk a virtuális térbe. Ott a javak korlátlanul előállíthatók a bolygó kizsigerelése nélkül is.

Ha megoldható, hogy a virtuális javak hosszú távon legalább akkora kielégülést okozzanak az embereknek mint a valósak (a könnyebb elérés és a potenciálisan nagyobb változatosság ezt valószínűsíti), akkor az emberek beköltöznek ezen virtuális világokba. A folyamat már ma is megfigyelhető.

gigabursch 2019.03.20. 03:37:56

Ennek a blognak egy értelme mindenképpen van és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Jelesül az, hogy pártszimpátiától függetlenül el lehet különíteni azokat a kommentelőket, akiknek van eszük és felelősségtudatuk, azoktól akiknek a szellemi kapacitása kimerül abban, hogy "orbanisztán" vagy "tróger gyurcsányi".

gigabursch 2019.03.20. 03:53:39

@szepipiktor:
Jelen körülmények között az ipar számára öt olyan terület van, ami alapanyagot biztosít, így
- mezőgazdaság (haltermeoéssel, halászattal együtt)
- erdőgazdálkodás (ez egyesek szerint agrokultura, tehát mezőgazdálkodás)
- bányászat
- sólepárlás
- légköri gázok kivonása (ez egyesek szerint bányászat)

Az alapanyag termelő tevékenységek egyik jellemzője, hogy van benne bőven veszély, de főleg a bányászat és az erdőgazdálkodás adja a legveszêlyesebb munkaköröket.

A bányászaton belül talán a folyami kavicsbányászat a legkevésbé veszélyes.

gigabursch 2019.03.20. 03:59:33

@Szóra kész Szókratész:
Na meg a pálmaolaj termelés környezet- és természetkárosítását meg minden bio (cö-cö) termék előállítását se hagyjuk figyelmen kívül.
Kezdve a biogáz és bioolajok termelésével.

gigabursch 2019.03.20. 04:02:09

@kedvenc nicktolvaj:
Sőt! A bírósági hisztijük eredményét sem tálalták.

gigabursch 2019.03.20. 04:16:42

@eßemfaßom meg áll:
Szívesen megnézném, hogy a 12 ezer év hogy jött ki.
A jégkorszak visszahúzódása okán 7-8000 éve lehet csak erdő ott.

Womb Raider 2019.03.20. 07:15:53

" Épp ez a probléma gyökere, hogy ettől az energia nem lesz olcsóbb. Azért kell nagy teljesítményű reaktorokat építeni (fissziós és fúziós egyaránt), hogy elérje azt a méretgazdaságossági szintet, ahol az adott/várható piaci energiaárak mellett úgy tud versenyképes lenni, hogy egyben megtérüljön a beruházás költsége."
Őszintén szólva nem is nagyon láttam konkrét költségbecslést.. csak ködös jóslatokat. ... de ez talán nem is olyannyira meglepő. Mégis, valahogy a fúzió a korlátlansággal ebből fakadóan pedig végső soron az olcsósággal kapcsolódik össze. ..'amiből sok(végtelen) áll rendelkezésre.. az lenyomja az árat.. tudom, kissé butuska reflex..de ez van.

"A "közösségi tulajdon" ezen a problémán abban az esetben segíthetne, ha a közösség hajlandó lenne állni a beruházási költségeit egy az "éppen gazdaságosnál" nagyobb teljesítményű erőmű (és kisegítő létesítmények) felépítésének (amennyiben egyáltalán a technológia ezt a teljesítménynövelést lehetővé teszi csökkenő egységnyi költség mellett) az olcsóbb energiaárak érdekében. (nem kevés pénzről van szó)"
Hát... ha valaki képes , akkor az egy ország. Egyrészt a fizetési garanciák miatt, másrészt amiatt, hogy rendelkezik akkora hatalommal, hogy kézben tudja tartani a kivitelezést.

"Valljuk be, ehhez a közösség olyan előrelátásra és önmegtartóztatásra lenne szüksége, ami ellenkezik a legtöbb ember alaptermészetével. Lényegében ezért bukott meg a kommunizmus is."
Én azért azt gondolom, hogy eddig is hatalmas pénzek folytak be a fúziós kutatásokba..és eddig is megvalósítottak államok elképesztő méretű és óriási mérnöki teljesítményt jelentő projekteket.. nem hiszem, hogy egy fúziús reaktor üzembe állítása nagyságrendekkel nagyobb összefogást és erőforrásokat igényelne.

"Az olcsóságot nem közvetlenül az energiatermelés, hanem közvetett módon a mesterséges intelligencia és az automatizálás hozhatja el. Azzal, hogy általuk a gazdaságban olyan entitások jelennek meg, melyek olcsón sokszorosíthatók és elég okosak ahhoz, hogy az emberek helyett dolgozzanak (akár szellemi munkát is), rendkívül olcsón."
Már csak az AI-vel felruházott robot vásárló kell, hogy a kör bezáruljon.. a robotok majd maguknak fognak gyártani, mert munka híján nem lesz kereslet :) Az alanyi jogon járó ingyenpénz egyelőre utópián túli távolba vesző lázálom.

" Ez a fejlesztési/beruházási/fenntartási költségeket jelentősen csökkentheti, így végeredményben olcsóbb lesz az energia is."
Érzésem szerint mi ezt nem nagyon fogjuk látni... de lehet, a fúziós kereskedelmi reaktorokat sem..bár jó lenne.. túl sok a ha, meg a szájenszfiksön. E

"Ez viszont elvezet (a megugró fogyasztáson keresztül) egy olyan problémához, hogy mekkora mértékig képes a természeti környezet elviselni ezt a növekvő fogyasztást? Valószínűleg nem sokáig, így a fogyasztás exponenciális növelése helyett más utat kell találnunk akkor is, ha amúgy az AI ezt majd lehetővé teszi."

Ja.. ha baj van, hívjuk az AI-t.. az biztosan mindenre nyújt megoldást. Nekem az AI picit olyan, annak alapján, ahogyan te viszonyulsz hozzá, mint a vallásos emberek számára a Mennyország...

"Szerintem ez a kiút a fogyasztás "virtualizálása" lehet. Az ember vegetatív létfenntartása minimális fogyasztással (és környezetkárosítással) fenntartható, az extra fogyasztást az ezen felül jelentkező igények jelentik. Amire az lehet a megoldás, hogy ezeket az igényeket, az extra fogyasztást átcsatornázzuk a virtuális térbe. Ott a javak korlátlanul előállíthatók a bolygó kizsigerelése nélkül is."

Az AI nem tudja megoldani a interplanetáris kolonializációt? Nem is AI, ami erre nem nyújt megoldást.

Ha megoldható, hogy a virtuális javak hosszú távon legalább akkora kielégülést okozzanak az embereknek mint a valósak (a könnyebb elérés és a potenciálisan nagyobb változatosság ezt valószínűsíti), akkor az emberek beköltöznek ezen virtuális világokba. A folyamat már ma is megfigyelhető.

HA.. és HA nem fog sikerülni? Egyáltalán... minek lenne szükség testre? Elég a fej, a többi felesleges , energiapazarló. A virtuális világokba menekülnek az emberek.. de amint van lehetőség, megragadják és a valós világban igyekeznek megélni a vágyaikat. Ébredj, Duracell!

Khonsu 2019.03.20. 11:05:07

@Womb Raider:

"Mégis, valahogy a fúzió a korlátlansággal ebből fakadóan pedig végső soron az olcsósággal kapcsolódik össze. ..'amiből sok(végtelen) áll rendelkezésre.. az lenyomja az árat.. tudom, kissé butuska reflex..de ez van."

A fúziós reaktor egy nagyon bonyolult szerkezet. 100+ millió fokos plazmát kell folyamatosan egyben tartani mágneses mező segítségével úgy, hogy ne deformálódjon és ne érjen a reaktor falához. Ezt a mágneses teret szupravezető tekercsekkel hozzák létre, melyeket mindössze néhány K kőmérsékletre kell hűteni, ahhoz, hogy működjenek. Mindezt úgy 1 méterre a plazmától... A plazmától, amiben a fúzió végbemegy, és melyből a felszabaduló energia mintegy 4/5 része gyors neutronok formájában sugárzik szerteszét. Ezeket a neutronokat fel kell fogni, egyrészt, hogy az energiát hővé alakítva gőzt fejlesszenek és a turbinákat hajtsák, másrészt azért, mert a fúzióhoz szükséges trícium a deutériummal ellentétben nem található meg a természetben, azt ezekkel a neutronokkal állítják elő a reaktorban lítiumból. Aztán az olyan "apróságokat" még nem is említettem, hogy a deutérium és trícium folyamatos betáplálását a plazmába és a hélium eltávolítását menet közben meg kell oldani, illetve ezt a bonyolult szerkezetet egy szintén nem egyszerű (ezért mocskos drága) vezérlő elektronikával kell ellátni. Aztán még jönnek azok a problémák, hogy a sok gigawattos hőteljesítmény elvezetéséhez nem semmi hűtőrendszer kell, és az elektromos hálózatot is fel kell készíteni egy ekkora betáplálásra. Vagyis amit nyerünk a fűtőanyag költségén, annak sokszorosát elviszi a reaktor.

Tehát ne úgy képzeld a dolgot, hogy amint lesz kereskedelmi fúziós reaktor, hirtelen mindenki azt kezd építeni és ingyen lesz az áram...

"Hát... ha valaki képes , akkor az egy ország."

Nyugodtan számolhatsz akár 50-100 milliárd dollár költséggel/reaktor (ha az AI nem nyomná le). Magyarország éves GDP-je belemenne. Vagyis ez inkább úgy fog kinézni, hogy mondjuk európai összefogással, illetve a nagyobb országok (esetleg akkor már gigacégek) építenek 1-1 darabot a nagy fogyasztású, például ipari övezetekbe, összesen tehát mindössze néhány darabot egész Európában, a többi termelés pedig megy fissziós reaktorokból és megújulókból (ha szénsemleges energiaellátást akarunk).

"Már csak az AI-vel felruházott robot vásárló kell, hogy a kör bezáruljon.. a robotok majd maguknak fognak gyártani, mert munka híján nem lesz kereslet :) Az alanyi jogon járó ingyenpénz egyelőre utópián túli távolba vesző lázálom. "

Egyelőre, de itt 50 éves távlatról van szó.

"Ja.. ha baj van, hívjuk az AI-t.. az biztosan mindenre nyújt megoldást."

Ez inkább olyan, hogy az AI megoldja majd az egyik bajt (termelés, beruházások felpörgetése, olcsóság), de cserébe keletkezik egy másik (az exponenciálisan megugró fogyasztás nyersanyagigénye).

"Az AI nem tudja megoldani a interplanetáris kolonializációt? Nem is AI, ami erre nem nyújt megoldást. "

Azt is megoldhatja/olcsóbbá teheti, de azt jóval megelőzi a fogyasztás exponenciális elszállása itt a Földön. Az idővel kell versenyt futni. Az interplanetáris kolonizáció valószínűleg mindíg is drágább és kockázatosabb lesz, mint a virtualizáció. Az emberi természet (és amúgy a fizika is) olyan, hogy a kisebb ellenállás irányába mozog, amiből sejtheted melyik irány fog jobban/hamarabb felpörögni.

"HA.. és HA nem fog sikerülni? Egyáltalán... minek lenne szükség testre? Elég a fej, a többi felesleges , energiapazarló."

A folyamat végén már a fejre sem lesz szükség, teljesen digitális formában létezünk majd (ha csak az AI ki nem irt).

Ez az érdekes a hosszútávú gondolkodásban, hogy nagyon sok a lehetőség, szinte bármi megtörténhet. Az általam vázolt forgatókönyv pedig nagyon is valószínű, akkor is, ha ma még sci-finek hangzik...

Csaba222 2019.03.21. 11:00:54

@Womb Raider: "Hát... ha valaki képes , akkor az egy ország." pont nem 15-25 éves építési ciklus alatt mennyi kormány jön megy? 15-20 év alatt benézhet egy válság megkérdezik a szavazók miért egy erőmű miért nem segély, és munkahely teremtés.
Bár valószínűleg országok fogják építeni, de presztízs beruházás lesz.

Nagyon úgy néz ki hogy a régi árampiaci tudás elértéktelenedik azaz éjjel olcsó áram nappal drága. Kell valami olcsó nagy termelő a mély völgyi kapacitás fölé lőve (kis hazánkba) 400 MW-tal. 10-20 éves távlatba simán bejöhet, hogy egy egy évbe lesz 100-200 nap amikor a nappali fogyasztás lesz kicsi mert majd mindenki megtermeli magának. Egy ilyen rendszerbe beilleszteni egy nagy leállíthatatlan termelőt csak hatalmas tárolókapacitással lehet.

Csaba222 2019.03.21. 11:13:56

@Khonsu: Az emberek szépen önként masíroznak a testetlen tudat felé.
Globális felmelegedés, szép álom, hogy nem jön el meg 2 fok is igen tetszetős, de a kibocsájtást nem fogjuk vissza, csak szavakban, néha csak papíron, www.youtube.com/watch?v=xW-VLPyxqAM&t=2s szép zöld Hollandia. Csak az a gond a légkört nem érdekli hogy van e róla papírunk, hogy nem szennyeztük.

Onnantól kezdve meg éhínség háború.

A Magyar mezőgazdaság hány aszályos évet bírna ki. Nem igazán lesz opció hogy majd máshonnan veszünk máshol se lesz, más is venne.

Womb Raider 2019.03.21. 12:20:27

@Csaba222: "Egy ilyen rendszerbe beilleszteni egy nagy leállíthatatlan termelőt csak hatalmas tárolókapacitással lehet."

Egy fúziós reaktor rugalmasabb mint egy fissziós..Bár nyilván minden termelési szünet tolja tovább a megtérülési pontot.

"Nagyon úgy néz ki hogy a régi árampiaci tudás elértéktelenedik azaz éjjel olcsó áram nappal drága. "
Ja persze.. mert a nap járását precízen ismertük, az ipar ritmusa is relatíve jól prognosztizálható rövid távon, de a meterológia elég gyatra, nem Vissy Károly fújja a passzátszelet.. Az időjárás függő megújulók megjelenése
bár összekuszálta a viszonyokat, a mezgaz fogyasztása akár meg is ugorhat annyival, hogy jelentős kiegyenlítő hatással lehet.. túl sok a bizonytalanság..és többféle megoldás lehetséges.

"Csak az a gond a légkört nem érdekli hogy van e róla papírunk, hogy nem szennyeztük.
"
A légkört még az sem biztosan érdekli, hogy szennyezünk. De kétségtelenül hatalmas üzlet ebben hinni.
Mondjuk a léköri CO2 szint befolyásolásához (szignifikáns csökkentéséhez) a fúziós energia nagyon kellene már amenyiiben nem a kényszeres fogyasztáscsökkentésben gondolkodunk.

" Az emberek szépen önként masíroznak a testetlen tudat felé. "
Egy részük pedig a tudattalan testiség kegyelmi állapotában létezik :)

"A Magyar mezőgazdaság hány aszályos évet bírna ki. "
A víztározás-precíziós öntézés még biztosít némi tartalékot...bár a nagy, monokultúrás szárazföldi gazdálkodás esetében ez nem annyira opció....a tengerparti országoknál az olcsó sótalanítási (LP membrános RO) is lehet menekülési pálya..

"pont nem 15-25 éves építési ciklus alatt mennyi kormány jön megy? 15-20 év alatt benézhet egy válság megkérdezik a szavazók miért egy erőmű miért nem segély, és munkahely teremtés. "
:) Az attól függ... 12-re is lehet lapot húzni 2020.-ban..
Amúgy meg akárhogyan nézed.. ugrás a sötétbe, de mégiscsak muszáj fejleszteni. Ha a kormányok (egyedül-összefogásban) nem képesek tető alá hozni a projektet, akkor kötve hiszem, hogy magán cégek ekkora időtávon beérő gyümölccsel kisérleteznének.. mert a válságok őket is érintik, az ő erőforrásaik sem végesek ám a részvényesek részéről mindig jelentős elvárásokkal kell szembenézniük..

@Khonsu: "Ez az érdekes a hosszútávú gondolkodásban, hogy nagyon sok a lehetőség, szinte bármi megtörténhet. Az általam vázolt forgatókönyv pedig nagyon is valószínű, akkor is, ha ma még sci-finek hangzik..."

Én inkább óvatosan fogalmaznék.. ez IS elképzelhető.. mondjuk: ez egy optimista szcenárió. És lehet bátran fantáziálni, semmi különösebb gond nincs abból, ha a jövő mást hoz. Mire megcáfolódik az elképzelés, addigra már nem lesz kin (és miért) számonkérni a tévedést..

"A fúziós reaktor egy nagyon bonyolult szerkezet. 100+ millió fokos plazmát kell....... "
A technológia hátteret annyira ismerem, hogy felfogjam, speciális anyagokból épített komplex berendezés.. és tudom, hogy a protók nem teljesen mutatják meg a későbbi, gridbe illeszthető reaktorokét, de 100mrd-s árat addig megjósolni, amíg a pontos szerkezeti felépítés sem tisztázott.. csak egy szám, ami kellően ijesztő nagyságú. A CERN instrumentumai sem hétköznapi alkotások, de azok költsége is töredéke az általad becsült árnak.. és azt sem látom, hogy 100milliárdból mekkora teljesítményú reaktorra kell gondolnunk.. így nehéz összehasonlítani a jelenlegi eszközökkel. Nekem túl sok a fehér folt.. könnyen lehet, csak a vágyainkat szőjük bele az állításainkba.

Csaba222 2019.03.21. 19:08:12

@Womb Raider: fúziós rugalmas?
Na akkor számolj egy lakás árával Egerbe 55nm nem túl jó helyen és számolj egy lakással a Budai Várba 55 nm. Mindkettőt vedd meg bankhitelből az Egrit ki tudod adni a vételár 100 részéért havonta a Budai Várban lévőt a 300 részéért. Rögtön rájössz a Budai Várban lévő soha nem lehet üres nem a megtérülési pontot tologatja hanem a csőd pillanatát.
Kormányok nem képesek összefogni általában. Legalábbis felénk. Azt hogy ha a Németek építenek egyet utána a Franciáknak is kell meg talán az Angoloknak, de azok presztízs beruházások lesznek, megtérülési pontot nem úgy számolgatják majd. Na meg mögé tudnak tolni sok sok SZET-et.

Egyébként tényleg nincs a fúziós mögött valós becslés, de az ITER ára 5 milliárd USD-ról 20 milliárd dollárra emelkedett, mindezt úgy hogy elég sok drága cucott kihagytak belőle.
(tipp vezető tervezők tudhatták hogy az 5 kevés lesz de ha már belekezdenek az országok nem igazán tudnak kihátrálni belőle)

"A víztározás-precíziós öntézés még biztosít némi tartalékot..." Igen ha kész van mire megjön az aszály. De ha nincs akkor nem, és jelenleg nincs.
Mellé még kellene a asia.nikkei.com/Business/Business-trends/Vegetable-factories-sprout-back-to-life-in-Japan környezettől kb teljesen fügétlenné tett termelés is.
Ezek nem egy perc alatt lesznek meg víztárolók építése se rövid móka. Meg ha már itt az aszály akkor a folyó lentebbi szakaszán lakok nem igazán örülnek a gátépítési terveknek maguk felett.

Womb Raider 2019.03.22. 07:54:18

"Na akkor számolj egy lakás árával Egerbe 55nm nem túl jó helyen és számolj egy lakással a Budai Várba 55 nm. Mindkettőt vedd meg bankhitelből az Egrit ki tudod adni a vételár 100 részéért havonta a Budai Várban lévőt a 300 részéért. Rögtön rájössz a Budai Várban lévő soha nem lehet üres nem a megtérülési pontot tologatja hanem a csőd pillanatát. "

Ez picit komplexebb és szerintem emiatt nem túl jó párhuzam.. nem számolsz az egri ingatlan és a budai ingatlan értékváltozásaival/stabilitásával, pedig az egri nagyon valószínű, hogy kockázatosabb, bizonytalanabb . A budai értéke folyamatosan kúszik felfelé(több potenciál van benne, stabilabb befektetési oldalról nézve is.) A finanszírozás hitelből nyilván kockázatnövelő, de hosszú távon érezhetően nagyobb a profit és annak realizálási valószínűsége.

A fúziós rugalmasságát arra értem, hogy a lekapcsolás/újraindítás messze nem annyira elnyújtott folyamat, korlátlan alkalommal megtehető, nincs hatással a fűtőanyag 'kiégésére'.. Az biztosan előnytelen, hogy centralizáltabb a termelés.. de vésztartalékokra/backupra nyilván szükség van, mert amilyen bonyolult a rendszer, magában hordozza az időközönként bekövetkező termeléskieséseket. Sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy nem annyira a termelés a szűk keresztmetszet, hanem a tárolás hiánya..

"De ha nincs akkor nem, és jelenleg nincs. "
Talán mert még nem vált égetőn szükségessé..

"Mellé még kellene a környezettől kb teljesen fügétlenné tett termelés is."
Kellene.. de ez semmiféle formában nem megoldás a gabonaféléket nézve..és a gyümölcsök jó része szintén nem termelhető így (ilyen energia árak mellett) gazdaságosan. Lehet.. de senki nem képes megfizetni, nemhogy a széles tömegek..

"Egyébként tényleg nincs a fúziós mögött valós becslés, de az ITER ára 5 milliárd USD-ról 20 milliárd dollárra emelkedett, mindezt úgy hogy elég sok drága cucott kihagytak belőle. "
..és, még az sincs kőbe vésve, hogy az altimét konstrukció ilyen lesz.. egyelőre vannak kutatási irányok, ötletek.. de lehet ez zsákutca is, ugyanekkora eséllyel. Mindegy, örüljünk annak is, hogy sokaknak ad munkát, sok cégnek termel bevételt (évtizedek óta..) Persze attól, hogy egyre több pénzt költünk rá, az még nem garancia a sikerre..

"Ezek nem egy perc alatt lesznek meg víztárolók építése se rövid móka. Meg ha már itt az aszály akkor a folyó lentebbi szakaszán lakok nem igazán örülnek a gátépítési terveknek maguk felett."
Mondjuk a mi domborzati adottságaink nem kedveznek igazán a tározó építésnek.. de ha ásni kell..akkor ásni kell.

.

deliszello 2019.03.22. 09:42:53

@ipartelep: talaltam ket jo doksit, ha erdekel, ertelmesek, erthetoek, hogy is kellene mennie: www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0021_A_kornyezeti_sugarzas_anomaliai/ch04.html
hogyan van: konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2012/Mate_Borbala_dissertation.pdf
papiron ugy nez ki, h nagyjabol minden rendben van, mar csak az erdekelne ki fizette a 30 milliardot?