Ha kedves az életed, nagy ívben elkerülöd ezt a magyar falut

2019. március 23. 21:37 - atomcsapda

Ha atomparáról van szó, Magyarországon elsőre mindenkinek Paks jut az eszébe. Pedig van egy alig 800 lelkes falu, ami atomszempontból legalább akkora córesz, csak sokkal akutabb. Püspökszilágyon 50 éve tárolnak atomszemetet teljesen szakszerűtlen körülmények közt, a sugárzó hulladék évizedek óta folyamatosan szivárog a talajba, és még legalább 20 év, mire az áldatlan állapotot megszüntetik.

acs3-2-borito.png

Elsőre lehet, hogy jó ötletnek tűnt nejlonszatyorba csomagolt radioaktív hulladékot tárolni a földben, de akik ezt kitalálták, azoknak nagyon elgurulhatott a gyógyszerük.

 

 

Bár eredetileg nem így tervezték, a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóban 1983-tól 1996-ig a Paksi Atomerőműből származó radioaktív hulladékot helyeztek el. A terv az volt, hogy csak a gyógyításban, tudományos kutatásban és más iparágakban keletkező kis és közepes aktivitású sugárveszélyes szemetet tárolják (pontosabban kezelik) majd itt, de közben lett magyar atomerőmű is, és ott is keletkezett nem kevés atomhulladék. Az akkor új Paksról tehát elkezdték idehordani a radioaktív szennyest: több mint 2000 köbméternyi sugárzó hulladékot szállítottak ide és vittek le a föld alá. Teljesen vegyesen, legtöbbjét csak úgy nejlonzsákba kötve, jobb esetben palackozva vagy hordóban, de nem jelölve részletesen a tartalmukat. Hogy ez az akkori szabályozás szerint rendben volt-e? Igazából a kérdés értelmetlen, mert ilyen jellegű szabályozás csak a 2000-es évek eleje óta létezik. Vagyis a működés az első három évtizedben teljesen spontán zajlott: a telep átvett mindent, amit odavittek, és úgy, ahogy volt, lerakták a tárolóba.

A mélység titka és a sugárzó talajvíz

Így alakulhatott ki az a kaotikus helyzet, ami ma jellemzi ezt a furcsa létesítményt: szakadt nejlonzsákokban, rozsdás hordókban és föld alatti betonmedencékben elhelyezett, veszélyes és szennyező anyagok szivárognak a talajba. Azt senki nem tudja pontosan, hogy milyen hulladékok rejtőznek a tároló mélyén, hiszen az egykori dokumentációk hiányosak és megbízhatóságuk finoman szólva kérdéses. Ami biztos, hogy a mérőkutakban egyre magasabb trícium és radiokarbon szinteket mérnek, és csak remélni tudják, hogy nem szennyezi be a közeli patakok vizét is hamarosan. 

Akkor mekkora para ez az atompara?

Az van, hogy a para nagyon nagy. A létesítményt üzemeltető cég évek óta azon küszködik, hogy az összes szemetet átválogassák, korszerűen (tehát nem másik reklámszatyorba) átcsomagolják, és megfelelően helyezzék el. Még olyan 20 évig eltarthat a meló. Dolgukat nehezíti, hogy a cucc nagy részéről tényleg nem lehet tudni, hogy mennyire veszélyes, egész addig, amíg fel nem nyitják a konkrét hordót, és ki nem derül, hogy mit találtak. Ebből pár éve baleset is lett, három dolgozó komoly sugárterhelést kapott, amikor egy bizonytalan tartalmú fémhordót felnyitva radioaktív port lélegeztek be – valószínűleg nem megfelelő védőruhában. Szóval para az van, és nem kicsi.

Sugárzásmérő, az mondjuk nincs a faluban

Püspökszilágy egy csendes település, néhány száz család lakja, akik közül sokan a nukleárishulladék-tárolóban dolgoztak vagy most is ott dolgoznak. A falu alig néhány kilométerre fekszik az atomlétesítménytől, ennek ellenére ott sugárzásmérő nincsen telepítve. A hulladékfeldolgozó illetékesei szerint hamarosan lesz majd egy műszer, de valójában ez nem olyan fontos, hiszen ők folyamatosan mérnek, és különben sincs itt semmi látnivaló.

Hatszáz év nem nagy idő?

Magyarországon fél évszázada tárolnak különböző veszélyességi fokú atomhulladékot. Ezek többsége kis- és közepes aktivitású: sugárszennyezett szerszámok, védőruhák, kesztyűk, levegőszűrők és így tovább, amiket nagyjából 600 évig érdemes lég- és vízmentesen elzárni a környezettől, hiszen minden élő szervezetre ártalmasak, rákot és más betegségeket okoznak. Ennek megfelelően kell elpakolni a püspökszilágyi mocskot.

Atomtemető? Atomnagy mellébeszélés.

Igazi atomtemető sem Magyarországon, sem máshol nincsen. A világon valójában még sehol sem sikerült olyan létesítményt építeni, amiben a nagy aktivitású atomszemetet végleg biztonságba lehetne helyezni. Ennek oka főként az, hogy a legveszélyesebb radioaktív hulladékok (az erőművek kiégett fűtőelemei) biztonságos eltemetéséhez az kell, hogy a sírkamra 240 ezer évig teljesen elszigetelje azokat a környezettől – bár egyes számítások szerint ez inkább 1 millió év. Ennyi idő a végleg, ha atomról van szó. Ennyi ideje él ember a Földön. A tapasztalat az, hogy a tárolás folyamatos és teljes körű figyelmet igényel, és egy percre sem szabad magára hagyni a radioaktív hulladékot. Az évezredek alatt mindig kell majd valaki, aki vigyáz rá. Ez persze megkérdőjelezi az egész hosszútávú tárolás létjogosultságát, a kellemetlen kérdéseket azonban nagyon kevesen merik feltenni.

Te min játszol? Tárolgatón?

Az egész nukleáris iparág azzal hitegeti a világot, hogy a radioaktív hulladék tárolható, kezelhető, és biztonsággal fenntartható módon őrizhető. Ez nem igaz, semmi sem támasztja alá e laza elképzelések megvalósíthatóságát és üzembiztosságát. A radioaktív hulladékok tárolása mindenhol problémás, megoldás pedig kizárólag ezeknek az ügyeknek a többé-kevésbé sikeres elhallgatása. Jobb, ha számításba vesszük, hogy hosszú távon ez a hulladéktípus még nagyon meg fogja nehezíteni utódaink életét.

Persze ez a mai atomipari döntéshozókat egyáltalán nem érdekli. Bizonyára fontosabb szempontjaik vannak.

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://atomcsapda.blog.hu/api/trackback/id/tr7914711423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yoshida 2019.03.25. 09:07:37

Ezek az igazi no-go zónák? :) (persze ezek tartósak lesznek)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.03.25. 18:03:26

Az hogy nincs végleges megoldás a radioaktív hulladékok tárolására sajnos igaz. Építményeket ötven évre méretezünk, bányákat ha egy-kétszáz évre. :-( Ehhez képest az évszázezredes tárolási - csapdázási idő eszméletlen nagy. :-( Ez persze "csak" a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat érinti, jelesül a "kiégett" fűtőanyagot. :-( A kis aktivitásúak hatszáz éve (a cikk erről szól) "csak" egy nagyságrenddel nagyobb a szokvány építményekhez képest. Akár meg is oldható, bár hatszáz éve még lovagvárakban várták az ellent eleink, nem fülesbástyák megett.

A nagy aktivitásúakkal az lenne a legjobb megoldás, ha sikerülne ártalmatlanítani azokat. Nem radioaktív izotópokká - elemekké átalakítani azokat. A baj csak az, hogy bő fél évszázada ez eddig senkinek nem sikerült. :-( Unokáinknak talán menni fog. Nekünk eddig sajna nem sikerült. :-(

Womb Raider 2019.03.28. 11:16:20

@rdos: "A nagy aktivitásúakkal az lenne a legjobb megoldás, ha sikerülne ártalmatlanítani azokat. Nem radioaktív izotópokká - elemekké átalakítani azokat. A baj csak az, hogy bő fél évszázada ez eddig senkinek nem sikerült. "
Ez persze nem igaz.. a transzmutáció a te barátod. Az más kérdés, hogy egyelőre nem gazdaságos..

Womb Raider 2019.03.28. 11:30:50

Azt meg ugye hiába is remélem, hogy a fajsúlyos állítások mögé valamiféle bizonyítékokat sorakoztasson fel a díszes kompánia...

"Így alakulhatott ki az a kaotikus helyzet, ami ma jellemzi ezt a furcsa létesítményt: szakadt nejlonzsákokban, rozsdás hordókban és föld alatti betonmedencékben elhelyezett, veszélyes és szennyező anyagok szivárognak a talajba. Azt senki nem tudja pontosan, hogy milyen hulladékok rejtőznek a tároló mélyén, hiszen az egykori dokumentációk hiányosak és megbízhatóságuk finoman szólva kérdéses. Ami biztos, hogy a mérőkutakban egyre magasabb trícium és radiokarbon szinteket mérnek, és csak remélni tudják, hogy nem szennyezi be a közeli patakok vizét is hamarosan. "
Hol lehet ezeket a mérési eredményeket megtekinteni? Az 'egyre magasabb' amúgy érdemi infót nem hordozó, de roppant hangulatkeltő megfogalmazás. A határértékhez képest hogy áll a jelenlegi aktivitási érték??
A C14 meg jellemzően nagyon alacsony aktivitású izotóp..bomlásakor béta sugárzás keletkezik..aminek nem túl nagy az áthatoló képessége..pluszban C14 folyamatosan keletkezik a légkörben a kozmikus sugárzás hatására is.. nem igazán érthető, milyen nyakatekert módon sikerült ezt összefüggésbe hozni Pakssal..mert ha valami erőműhöz kapcsolható a feldúsult C14 koncentráció, úgy az a jó öreg szénerőmű salakhányója.Na, ott aztán van, meg a kipöfögött CO2-ben

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.03.28. 16:08:00

@Womb Raider: Nem gazdaságos barátom a transzmuta. :-) Eszerint nem sikerült (gazdaságosan) máig megoldani. Köszönöm a kiegészítést.

Trícium. Eszement kicsi koncentrációkról beszélünk. Vízkor jelzőnek használják. A mai csapadékvíz emlékezetből tíz TU (trícium unit) tríciumot tartalmaz (az ötvenes években a csúcson 2-3 ezer TU is volt a csapadékban). A lényeg, ha mondjuk tíz TU nál jelentősen nagyobb koncentrációt mérsz a talajvízben (felszíntől számított első vízadó) az egészen biztosan valami radioaktív szennyezésre utal. Persze nem ettől félünk (százszorosát is kibírták eleink), hanem attól hogy akkor más is lehet a talajvízben. :-( Amit jóval nehezebb kimutatni, úgy főleg, hogy nem is tudjuk hogy pontosan mit keresünk. :-(

atomcsapda · atomcsapda.blog.hu 2019.03.28. 16:18:27

@Womb Raider: Az Országos Atomenergia Hivatal időszakos felülvizsgálati eredményeiből derült ki a megnövekedett trícium és radiokarbon szint a talajvízben: http://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/B3DF5A5C6E1A14C7C125821A00259ADA/$FILE/RHKR-HA0021.pdf

itt pedig megtalálható minden hivatalos anyag és jelentés, amiből a cikk született (köztük az RHFT talajvíz trícium szennyezettségének vizsgálatára vonatkozó vizsgálati program is): drive.google.com/drive/folders/1XphCMBdLyODKZ82rcLgtzywwkX-V7U-W

Womb Raider 2019.03.29. 09:34:05

@atomcsapda:

"4.7 Egészségügyi hatás
A természetes eredetű trícium koncentrációja a felszíni vizekben és a csapadékban kb. 1 Bq/l. A trícium ivóvízbeli korlátozására a WHO ajánlása 10 000 Bq/l, az uniós szabályozás kivizsgálási értéke 100 Bq/l. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz radioaktivitásával kapcsolatban a trícium határértékét 100 Bq/l-ben állapítja meg, míg az összes indikatív dózisra 0,1 mSv/év határértéket enged meg. A radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról szóló 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet alapján a 109 Bq/l alatti trícium-koncentrációjú anyag nem számít radioaktívnak. A határértékek alapján megállapítható, hogy
- a tárolók tágabb környezetében található talajvíz radioaktivitása megfelel az ivóvízzel szemben
támasztott követelményeknek. - a tárolók közvetlen közelében két kút esetében a trícium-koncentráció időszakosan meghaladja a hazai jogszabály szerinti ivóvízre vonatkozó határértéket, de a jogszabály szerint nem kell vizsgálni az ivóvizet a tríciumra vagy a radioaktivitásra az összes indikatív dózis meghatározása érdekében abban az esetben, ha más vizsgálat szerint a számított indikatív dózis trícium szintje messze a határérték alatt van. A monitoring kutak trícium-koncentrációjából számolt dózis a 0,03-0,04 mSv/év, ez a határérték 30-40 %-a. - a tárolók alatti „trícium-lencsében” található víz is iható a WHO ajánlás szerint, és a rendszeres fogyasztásával elszenvedett dózis a mesterséges forrásokra megengedett kereteken belül maradna – azaz egészségkárosodást nem okozna – , azonban ivóvízként való felhasználása nem megengedett. Ugyanakkor mivel a mérhető néhány ezer Bq/l trícium-koncentráció jóval az 1 GBq/l „mentességi szint” alatt marad, egyéb közvetlen felhasználása (pl. járműmosás, parköntözés) sugárvédelmi kockázatot nem okozna. A monitoring kutak vízkinyerésre (sem ivóvíz, sem egyéb célra) igen kis vízhozamuk miatt nem alkalmasak, és nem ezzel a szándékkal létesültek. Fenti példákkal azt kívántuk illusztrálni, hogy a tároló közvetlen környezetében található talajvíz radiológiai minősége – egyes helyeken a természetes hátteret meghaladó trícium-koncentrációval együtt – megfelel a legszigorúbb sugár-egészségügyi korlátoknak is.
"

Ugye nem kell külön aláhúznom a lényeget: ..ááá inkább idemásolom:

" - a tárolók alatti „trícium-lencsében” található víz is iható a WHO ajánlás szerint, és a rendszeres fogyasztásával elszenvedett dózis a mesterséges forrásokra megengedett kereteken belül maradna – azaz egészségkárosodást nem okozna – , azonban ivóvízként való felhasználása nem megengedett. "

Összefoglalva: a tríciummal szennyezett víz legcélszerűbben pánikkeltésre hasznosítható.

"Ami biztos, hogy a mérőkutakban egyre magasabb trícium és radiokarbon szinteket mérnek, és csak remélni tudják, hogy nem szennyezi be a közeli patakok vizét is hamarosan. "

A 'egyre magasabb' persze még mindig jóval az eü kockázati szint alatt van..és a folyamatosan emelkedik valójában 'stagnál'.

Az azért érezhető, hogy az atomcsapda a szokásához híven erősen szubjektíven értelmezte és manipulatív túlzásokkal fűszerezetten tálálta a dokumentumokat..
"Szerencsére a jelentések szerint mindeddig csak a tároló területén mértek a határértéknél magasabb trícium és radiokarbon szinteket. "
Ott sem mértek határérték feletti szinteket..
"A kibocsátások több nagyságrenddel a kibocsátási korlátok alatt vannak. Az egészségügyi
határértékek alapján megállapítható, hogy a tároló környezetében található talajvíz radiológiai
minősége – a természetes hátteret meghaladó trícium-koncentrációval együtt – megfelel a
lehetséges felhasználásokra vonatkozó legszigorúbb sugár-egészségügyi korlátoknak is."
(a 2016.-os mérés jk-ve.)

"Ebből pár éve baleset is lett, három dolgozó komoly sugárterhelést kapott"
Ez se egészen így szerepel a dokumentumokban.. tényleg az lenne a legjobb, ha a 'jóidulatú' "Na, majd mi megmondjuk mit kell nektek erről gondolni "felütésű cikk helyett hagynák, hogy az emberek (már akiket egyáltalán érdekel) elolvasnák és értelmeznék.

Womb Raider 2019.04.01. 09:29:16

@rdos: "( Amit jóval nehezebb kimutatni, úgy főleg, hogy nem is tudjuk hogy pontosan mit keresünk. :-("

Ezt értem..vagyis nem.. a sugárzás a lényeg, nem? Vagy ide normál vegyipari hulladék is került?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.04.01. 11:40:08

@Womb Raider: Közel száz féle kémiai elemnek lehet több száz sugárzó izotópja (ha sugárzás mérő GM csővel keresek, akkor nem tudom mit találok, csak azt tudom hogy sugároz, de ha valaki okosabb erre jár lehet hogy helyre tesz). Nem szakmám, de emlékezetből pont a Tríciumnál a legnagyobb az izotóp atomtömeg eltérése a normál hidrogénhez (szép magyar szóval Prócium), de még a Deutériumhoz képest is, és mintha centrifugával, vagy hidrociklonnal? dúsítanák hogy nagyobb legyen a koncentrációja és a kimutatását nem tudom hogy végzik. Röviden, maga a Trícium ekkora koncentrációkban sem veszélyes, de mondom szerintem nem is ettől kell félni.

És igen, még akár az is elképzelhető hogy nem sugárzó de egyéb dzsuva került bele. :-(

Womb Raider 2019.04.01. 12:32:10

@rdos: "Közel száz féle kémiai elemnek lehet több száz sugárzó izotópja "

Persze.. de ezekből mennyi is jöhet szóba? Melyiknek mekkora az aktivitása,felezési ideje? A mérések 10-12 izotópra terjednek ki.. A bomlási sorok nyilván ismertek, az input is.. Amit még nem értek, az az, hogy a 14C miként került oda számottevő mennyiségben.. vagy ott termelődik? Ehhez mi adja a neutronforrást? Mert az rendben, hogy a gyógyászatban használnak 14C karbamidot.. de ezek szerint máshol is keletkezett hulladékként?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.04.01. 14:44:46

@Womb Raider: Amennyire tudom a C14 is korjelző, csak a felezési ideje sacc 5 ezer év, szemben a Trícium 12,4 évével. Vízföldtanban használjuk mindkettőt (de persze nem sugárzó arccal :-)), plusz még a stabil izotópokat (D, azaz deutérium, O17, O18 fejből, azok meg archeo-hőmérséklet jelzők).

Pont azért mert aránylag gyakori izotóp mérések (H3 azaz T és C14), vélelmezem ezek az olcsók, ezért ezeket nézték a talajvízben. :-( Olyan mint a bakterben a Coli baci szám. A Coli-tól nem félünk, de ha sok a Coli, akkor más baci is lehet, ezért nem szeretjük csőhálózatba beadni a lakosságnak a Coli bacis vizet (konkrétan tilos beadni a hálózatba, megitatni a lakossággal, de már rég voltam vízműves).

Ja és hogy az első kérdésedre feleljek, fogalmam sincs, hogy mennyi a rövid felezési idejű. Sose szerettem a kémiát csak használnom kellett. Ha érdekel, jó bogarászást.

ptable.com/

Diorella Queen 2019.04.01. 21:07:31

Én úgy tudom, hogy a fent említett helyen, másodlagos atomhulladék temető üzemel és nem fűtőrudakat tárolna ott, hanem szennyezett ruhákat és eszközöket. A komolyabban sugárzó anyagot eddig kiküldtük az oroszokhoz ártalmatlanításra, továbbá vissza kerül az eredeti lelőhelyére, Pécs környékére a gránit alá. Persze lehet hogy ettől még valamit sismákolnak.

Womb Raider 2019.04.02. 08:23:04

@rdos: Persze, ezt én is tudom (a radiocarbon kormeghatározás trivia) csak nem értem, hogy mivel annak során eleve elképesztően csekély 14C van jelen , hogy raktározásra szoruló mennyiség miként, miből keletkezik?

"Pont azért mert aránylag gyakori izotóp mérések (H3 azaz T és C14), vélelmezem ezek az olcsók, ezért ezeket nézték a talajvízben. "

Szerintem alavetően a sugárzási szint emelkedését detektálják.. aztán, ha abban szignifikáns változások lépnek fel, úgy azt kell eldönteni, vajon mi a forrás, ehhez kell beazonosítani, hogy konkrétan mi az aktív izotóp. Minthogy akkor (a leltárral összevetésben) ki lehet ókumlálni, vajh melyik tároló mely pontján lehet csomagolási sérülés.
@Diorella Queen: "Én úgy tudom, hogy a fent említett helyen, másodlagos atomhulladék temető üzemel és nem fűtőrudakat tárolna ott, hanem szennyezett ruhákat és eszközöket. "
Ruhákat, sugárforrásokat, füstérzékelők alfa-sugárzóit tárolják.
Ez nyilvánvaló.. Már csak azért is, mert a nagy aktivitású anyagok esetében a hőfejlődés is figyelembe veendő tényező, a kis-közepes aktivitásúak esetében ez nem probléma, elenyésző, ezért a csomagolás és tárolás is messze egyszerűbb.. A szelekció aktivitás és aktivitás koncentráció mentén is értelmezhető, nemzetközileg szabályzott. Pluszban még az egyes csomagoló(tároló) eszközök, anyagok a külvilággal érintkező határfelületén is mérnek sugárzási szintet. Kicsit bonyolítja a helyzetet az alfa-sugárzók esetében, mert azok bár nagyon kicsi áthatoló képességgel bírnak, közvetlenül viszont jelentős egészségkárosító hatással rendelkeznek.

Az amerikaiak és az angolok más gyakorlatot követnek, ott a termelt hő alapján határozzák meg a korlátokat. Nagy aktivitású az a hulladék, ami m3-erenként minimum 3kW hőt termel.
Aztán ugye különbséget kell tenni az átmeneti tárolás és a lerakás között. Átmenetileg sok módon , formában és különböző körülmények között tárolható, a lerakáshoz viszont mind a hulladék térfogatát, mind a lerakóhely elhelyezését optimalizálni kell.
A legtöbb (a keletkező radioktív hulladék 99%-a ) kis-közepes aktivitású, a lehetőségekhez mérten kampaktálni kell és stabil lezárás mögé helyezni. Nem megoldhatatlan de nyilván van költségvonzat.
Valójában (br lehet meglepő) a nukleáris ipar hulladéka röhejesen kicsi térfogatában. A rémesen veszélyesnak kikiáltott nagy aktivitású , a fűtőelemekből származó hulladék meg még kisebb térfogatú (a csomagolással értve) összevetve a többi (fosszilis) energiatermelési mód hulladékával. A salak/hamu/pernye is csúnyán sugároz.. bár ez annyira nem rögzült a fejekben.

Paks cuccait (meg majd a leszereléskor keletkező hulladékok) tárolása már Bátaapáti feladata. Püspökszilágy (meg valahol Pest megyében is van egy kezelő) kicsi lenne. Bátaapáti