Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-as bejelentése óta már bizonyítást nyert az új orosz nukleáris arzenál felszerelése, a fegyverrendszereket pedig úgy tervezik, hogy a világ bármely részén, akár Amerikában is csapást lehessen mérni velük. Atomcsapást. A hivatalos forrásokban megjelent információk alapján úgy tűnik, olyan fegyverek ezek, amelyek ellen mai tudásunk szerint nem lehet védekezni, pusztítóerejüket tekintve pedig a földdel egyenlővé tehetnek egy Los Angeles méretű metropoliszt vagy akár egy Anglia méretű szigetet.

Nem csoda, ha a magyar közvélemény széles köre érzi most úgy, hogy lemaradt valamiről, hiszen eddig a nehézsúlyú médiafogyasztó is azt hihette, hogy a hidegháború már nagyjából két évtizede véget ért. Nem teljesen van ez így. A fegyverarzenál bejelentésére válaszul Donald Trump amerikai elnök olyan új műholdakból és szenzorokból álló védelmi rendszert jelentett be, amely képes az űrben azonosítani az új orosz rakétákat.

Milyen fegyverek lehetnek ezek? Nos, Putyin nem árul zsákbamacskát. Az új orosz nukleáris arzenál egy részét maga prezentálta élő tévéadásban, másokról védelmi minisztériuma által hozatott nyilvánosságra fotókat és teszteredményeket. Amerikai és angol hírszerzési információkról pedig az interneten sok helyen lehet olvasni. Az alább felsorolt fegyverek biztosan léteznek, tesztelik őket, némelyik már a csatarendbe állítás előtti utolsó fázisban van, vagy már bevetésre kész.

Avangard hiperszónikus interkontinentális rakéta

A fegyver egy úgynevezett hiperszónikus ICBM (interkontinentális ballisztikus rakéta), amely atomfegyver célba juttatására képes. Ez azt jelenti, hogy a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban repül, eközben kilép a Föld légköréből és képes atomcsapást mérni egy másik földrészen található célpontra. Hasonló rakéták régóta léteznek, klasszikus működési elvük nem bonyolult: miután fellövik őket a silóból, nagyon magasra emelkedve Föld körüli pályára állnak, célpontjuk fölé repülnek, majd előre meghatározott röppályán becsapódnak.

Az Avangard azonban forradalmi újítást hoz. Ez a rakéta két részből áll, akárcsak az űrhajók: egy nagy hordozó- és egy szárnyas siklórakétából. Nincs előre meghatározott röppályája. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a támadás a légkörön kívülről induljon meg, majd a csapásmérő eszköz leváljon a hordozóról és földközelben manőverezzen, így láthatatlan maradjon a(z amerikai) rakétavédelmi rendszerek számára. Szinte hihetetlen, de a célpontot 24000 km/h sebességgel képes eltalálni, tesztelt hatótávolsága pedig 6000 km. A hírek szerint a fegyver tavaly elkészült, és 2019-ben már szolgálatba is áll az orosz hadseregben.

RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta

A nyugati világban csak Sátán II becenéven emlegetett RS-28 szintén képes másik földrészen atomcsapást mérni célpontjára, igazi újítása a lényegesen nagyobb hatótávolság. A régi ICBM-ek a lehető legrövidebb úton, előre programozott pályán közelítették meg az ellenséget. A Sarmat viszont képes óriási kerülőt tenni az Északi- vagy akár a Déli-Sark fölött is, ilyen módon egyszerűen megkerüli az amerikai rakétavédelmi rendszerek által megfigyelt légteret, vagyis a hátsó ajtón át tör be a házba.

A rakéta nem véletlen kapta a sátáni nevet, hiszen akár 20 nukleáris robbanófejet is képes hordozni, így pusztítóereje ötszöröse a korábbi hasonló fegyverekének. Putyin maga jelentette be, hogy az RS-28 Sarmat tesztelése sikeresen befejeződött, a Kreml pedig megerősítette, hogy 2020-ban hadrendbe állhat. Jelenleg ez a rakéta tűnik a világ legfélelmetesebb fegyverének, amely egy Anglia méretű sziget vagy egy Texas méretű szárazföldi terület elpusztítására lehet képes.

Poseidon legénység nélküli atomtengeralattjáró

Mind ismerjük a drónokat. Naponta repkednek a fejünk fölött, gyerekjátékként vásárolhatók, ismerjük filmes-fotós felhasználásukat és sokan hallhattak már az áruszállításban nekik szánt forradalmi szerepről is. Ne gondoljuk azonban, hogy a drónok csak a levegőben és csak békés célokra alkalmazhatók. Sőt. A Poseidon egy orosz vízidrón, vagyis valójában matrózok nélküli tengeralattjáró. Atommeghajtású és atomfegyverrel felszerelt, vezető nélküli vízalatti harcjármű, amely gyakorlatilag a világ bármely részén képes csapást mérni.

Mégpedig többféle ördögi csapást: vízalatti kobaltbomba-robbantással 500 méter magas radioaktív szökőárt indít el, amely elpusztítja és beszennyezi az ellenséges partszakaszokat, amelyek nagy területen évekig megközelíthetetlenek lesznek. Képes arra is, hogy kis méretét és nagy merülési mélységét kihasználva észrevétlenül behajózzon kikötőkbe, majd ott felrobbantsa magát, elpusztítva ezzel az ott állomásozó hajókat, sőt akár egy egész hadiflottát. Ugyanezen az elven támadhat meg repülőgéphordozókat vagy hagyományos tengeralattjárókat is.

A Poseidon tengeralattjárók torpedőcsövéből indítható, de a tengerfenéken is tárolható, majd tetszőleges időben aktiválható. Tesztjei a hírek szerint 2018-ra befejeződtek, védelem ellene jelenleg nem ismert, az orosz haditengerészet pedig várhatóan 30 darabot állít csatarendbe a 2020-as évtized elején.

Kh-47M2 Kinzhal hiperszónikus rakéta

A Tőr becenévre hallgató, levegőből indítható rakétát már hadrendbe állította Oroszország, erre a célra 10 darab MiG-31s típusú vadászrepülőt alakítottak át. Különlegessége, hogy miután a harcigép kilőtte, néhány másodperc alatt a hangsebesség tízszeresére gyorsul föl, és ilyen sebesen képes repülni akár 2000 kilométert is a célpontig. Közben a levegőben végig cikázik és szabadon manőverezhető marad. Ehhez hasonló fegyvere az oroszokon kívül jelenleg a világ egyetlen hadseregének sincsen, és nincs ismert rakétaelhárító rendszer, amely védekezni tudna ellene.

9M730 Burevestnik atommeghajtású cirkálórakéta

A Burevestnik nagyjából hasonló fegyver, mint az amerikai Tomahawk rakéta, viszont annál sokkal veszélyesebb. A Tomahawk atomfegyverrel szintén felszerelhető, de hagyományos üzemanyaggal működik, hatótávolsága ezért legfeljebb 2500 kilométer, így nem képes másik földrészen csapást mérni. A 9M730 viszont atommeghajtású atomfegyver, ebből adódóan a világ bármely pontján eléri az ellenséget, ha pedig ez taktikailag szükséges, kerülőt tehet vagy hosszabb időre várakozópályára is állhat. Az orosz források szerint hatótávolsága gyakorlatilag végtelen, köszönhetően a hajtóműben felszerelt atomreaktornak. A Burevestnik az amerikaiak szerint még nem kész a csatarendbe állításra, de 13 sikeres vagy részben sikeres tesztrepülést már végrehajtott vele Oroszország. Ha ez a forradalmi fegyver hadrendbe állna, alaposan átrendezhetné a geopolitikai viszonyokat.

Roszatom, a nem éppen jó atom 

Vlagyimir Putyin orosz elnök atomprogramja korántsem békés. Az általa kézivezérelt állami atomkonszern a világ számos országában épít atomerőműveket, szállít és vásárol vissza kiégett fűtőelemeket reprocesszálásra. Odahaza pedig fejleszt. Reaktort és rakétát egyaránt. A Roszatom, vagyis ugyanaz a cég, amelyik Magyarországon Paks II megépítésére és ellátására szerződött le a kormánnyal, atombombákat épít Oroszországnak. Közvetetten a mi segítségünkkel. Amerika persze válaszol, a hidegháború fagyos szele pedig megint a spájzból fújdogál.