Sokan azt hiszik, az atomenergia ma kizárólag békés célokat szolgál, semmi köze az atombombához. Az atomfegyverkezés szinte megszűnt, a meglévő tömegpusztító fegyvereket lassacskán leszerelik, viszont az áramot előállító atomenergia remekül kiszolgálja a civilizáció energiaéhségét. Ez azonban már a kezdetekben sem így volt. Ma sem így van. Az atomenergia a nukleáris fegyverkezés köpönyegéből bújt elő, technológiai és gazdasági szükségszerűségként. Csak erről senki sem szeret beszélni.
Sokan nem tudják, hogy a Paks 2-t építő orosz állami kriptocég, a Roszatom nemcsak arról híresült el, hogy az ő létesítményük okozta minden idők harmadik legdurvább atomkatasztrófáját. Utoljára tavaly volt náluk Európában mindenütt érzékelhető, de rejtélyes üzemzavar, ami során annyi sugárzás jutott a környezetbe, hogy egy radioaktív felhő az egész kontinens felett végigkrúzolt. Persze letagadták, aztán hajmeresztő hazugságokkal álltak elő.
Micsoda? Atomfelhő Európa felett? Igen, ez történt.
Sem a Paksi Atomerőmű, sem Paks2 telephelye nem földrengésbiztos. Kiderítették: törésvonal húzódik alatta, és a területet jól ismerő geológusok szerint egyáltalán nem kizárt, hogy akár 5-ös erősségű földrengés következzen be. Ez atomkatasztrófát is okozhat.
A világ mind a 329 atomerőműve potenciálisan magában hordozza a katasztrófa lehetőségét. Vannak azonban olyanok, ahol a balesetek valószínűsége jelentősen nagyobb, mint máshol. A geológiai törésvonalak közelében épült erőműveket bármikor lerombolhatja egy földrengés, akkor pedig egy újabb Fukusimára csodálkozhat rá a világ.
Nézzük, melyek a legveszélyesebbek!
Hiába irtott ki negyedmillió embert a két Japánban ledobott atombomba, az utána következő pár évtizedben a szigetország 54 atomreaktort állított üzembe. Az amerikai kormány és atomlobbi olyan ügyesen manipulálta a közvéleményt, hogy a japánok kétharmada még tapsolt is hozzá. A geológia viszont nem befolyásolható propagandával, a tájfunra, a földrengésre meg a cunamira nem hat az agymosás. A mindennapos földrengések hazájában Fukusimának csak az ideje volt kérdés.
Mi a közös a 2003-as paksi balesetben és a 2011-es fukusimai katasztrófában? Az ember, aki (rosszul) tervez, az ember, aki hanyagul (nem) végzi el a munkáját, az ember, aki jóhiszemű(en idióta), és az ember, aki téved. Vagyis az ember, aki mindig, minden körülmények között hibázhat. És hibázik is. Ez az, ami a paksi üzemzavarban és a fukusimai balesetben közös: az emberi tényező.
Egy balesetet hajlamosak vagyunk a véletlenek gonosz összjátékának tekinteni. Ezzel felmentjük a felelősöket, és semmit sem tanulunk az esetből, hiszen a véletlen kifürkészhetetlen. A 2003-as paksi üzemzavar egyáltalán nem volt véletlen. Konkrét emberi hibák sorozata okozta a bajt, ezzel rámutatva az atomenergia rendkívül gyenge lábakon álló technológiájára. A bűnösök rejtőzködnek, a felelősséget elkenik, tanulságként levonható következmények nincsenek. Nem célunk személyükben elítélni őket. Ezt a bíróság tehette volna meg. Sokkal inkább vádoljuk az emberi mulasztást számításba nem vevő technológiát, a hanyag felügyeletet és az egyértelmű bajok felett átsikló közvéleményt.
Ugye te sem úgy fogyasztod a teát, hogy a filtert a szádba veszed, majd ráöntöd a forrásban lévő vizet? Nos, a paksi üzemzavar szakembergárdája által okozott 2003-as paksi üzemzavar oka lényegét tekintve az volt, mintha egy csoport sokdiplomás atomenergetikai szakember csoportosan így fogyasztotta volna a teát.
Mi történt Pakson 15 éve? Mondjuk röviden:
Nyolcrészes dokumentumfilmünkből mindent megtudhatsz, amit az atomenergiával kapcsolatos veszélyekről tudni érdemes. Tabuk, érdekek és mellébeszélés nélkül, őszintén. A befejező részben az atomenergia tanulságait próbáljuk feltárni. Nézd meg, kommentelj és kérdezz bátran!
Korábbi részek alább. Köszönjük a figyelmet!
A nyolcrészes Atomcsapda: a dokumentumfilm azért készült, hogy őszintén, mellébeszélés és gazdasági érdekek nélküli válaszokat keressen az atomenergiával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre és ráirányítsa a figyelmet a nukleáris technológia veszélyeire. A hetedik részben a társadalmi részvétel fontosságának kérdésével foglalkozunk. Ha tetszett a film, lájkold, ha vitatkoznál, szólj hozzá! Kattints az alábbi videóra!
Korábbi részek alább. Hamarosan folytatjuk!
Az Atomcsapda az Energiaklub nonprofit civilszervezet által gyártott nyolcrészes dokumentumfilm, amely azért készült, hogy feltárja az atomenergiával kapcsolatos veszélyeket. Mellébeszélés és gazdasági érdekek nélkül, őszintén és érthetően. A hatodik részben annak jártunk utána, mennyire szabályozzák alaposan az atomenergiával kapcsolatos kérdésköröket. Kattints az alábbi videóra!
Korábbi részek alább. Hamarosan folytatjuk!
A nyolcrészes Atomcsapda: a dokumentumfilm azért készült, hogy mellébeszélés és gazdasági érdekek nélkül keresse a válaszokat az atomenergia veszélyeivel kapcsolatos kérdésekre. Az ötödik részben annak jártunk utána, mi a kapcsolat az atomenergia békésnek nevezett felhasználása és a fegyverkezés között. Ha tetszett a film, lájkold, ha vitatkoznál, szólj hozzá! Kattints az alábbi videóra!
Korábbi részek alább. Hamarosan folytatjuk!
Az Atomcsapda az Energiaklub által készített nyolcrészes dokumentumfilm, amely feltárja az atomenergiával kapcsolatos veszélyeket. Mellébeszélés és gazdasági érdekek nélkül, őszintén és érthetően. A negyedik részből kiderül, mit jelent a gyakran tévesen újrahasznosításnak hívott reprocesszálás, és miért nem jelent valós megoldást a nukleáris hulladék kezelésében. Kattints az alábbi videóra!
Korábbi részek alább. Hamarosan folytatjuk!
Az Energiaklub nyolcrészes dokumentumfilmet készített az atomenergiával kapcsolatos veszélyekről. Tabuk, gazdasági érdekek és mellébeszélés nélkül. Az itt látható harmadik részben a nukleáris hulladékok mélygeológiai tárolásáról lesz szó, amivel kapcsolatban rengeteg nyitott kérdés és vitatható állítás hangzik el nap mint nap. Nézd meg, kommentelj és kérdezz bátran!
Nyolcrészes dokumentumfilmünkből mindent megtudhatsz, amit az atomenergiával kapcsolatos veszélyekről tudni érdemes. Tabuk, érdekek és mellébeszélés nélkül, csak őszintén. A második részben a ma üzemelő atomerőművek és más nukleáris létesítmények hulladékainak kezeléséről, a kiégett fűtőelemekről és a radioaktivitásról mondunk rengeteg érdekes és néhány sokkoló információt. Nézd meg, kommentelj és kérdezz bátran!
Nyolcrészes dokumentumfilmünk feltárja az atomenergiával kapcsolatos veszélyeket. Tabuk és mellébeszélés nélkül. Az első részből minden lényegeset megtudhatsz a ma üzemelő atomerőművek működéséről.
Hamarosan folytatjuk...
Fogalmunk sincs, hogy hová tegyük az atomerőművek hulladékát. Egyszerűen nincs olyan hely a Földön, ahol biztonságosan lehetne tárolni. Olyan ez, mint felszállni egy olyan repülőre, aminek nincsen leszállópályája.
Atomcsapda, a dokumentumfilm. Bemutató: 2018. március 18. 14 óra 30 perc.