Az olasz maffia a drogüzlet és a szerencsejáték után a veszélyeshulladék-bizniszben találta meg a számítását. Több ezer hordó atomszemetet süllyesztettek el a tengerbe, amin az évek során legalább 20 milliárd dollárt kerestek, mellékesen rengeteg embert öltek meg és elpusztítottak egy fél országot.
Sokan nem tudják, hogy a Paks 2-t építő orosz állami kriptocég, a Roszatom nemcsak arról híresült el, hogy az ő létesítményük okozta minden idők harmadik legdurvább atomkatasztrófáját. Utoljára tavaly volt náluk Európában mindenütt érzékelhető, de rejtélyes üzemzavar, ami során annyi sugárzás jutott a környezetbe, hogy egy radioaktív felhő az egész kontinens felett végigkrúzolt. Persze letagadták, aztán hajmeresztő hazugságokkal álltak elő.
Micsoda? Atomfelhő Európa felett? Igen, ez történt.
Ugye te sem úgy fogyasztod a teát, hogy a filtert a szádba veszed, majd ráöntöd a forrásban lévő vizet? Nos, a paksi üzemzavar szakembergárdája által okozott 2003-as paksi üzemzavar oka lényegét tekintve az volt, mintha egy csoport sokdiplomás atomenergetikai szakember csoportosan így fogyasztotta volna a teát.
Mi történt Pakson 15 éve? Mondjuk röviden:
A legfontosabb kérdés: hová tegyük a szemetet, ha azt sehol nem lehet kidobni? Először is le kell szögezni, hogy atomtemetők jelenleg nincsenek. A világon sehol sem működik még olyan létesítmény, amiben a kiégett fűtőelemeket véglegesen biztonságba lehetne helyezni.
Miért írunk akkor mégis az atomtemetőkről? Azért, mert egyrészt kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére már léteznek megoldások, másrészt pedig mert a nagy aktivitásúak eltemetésére is vannak kutatások és építkezés is folyik. És főleg azért, mert a köznyelv a radioaktívhulladék-tárolókat tévesen atomtemetőknek nevezi.
Minden idők harmadik legnagyobb atomkatasztrófája 1957-ben történt az akkori Szovjetunióban. Ez volt az első komoly baleset a szupertitkos Majak Termelési Egyesülés ipari komplexum területén, az Urál hegységtől délre. A hadászati célokra (atombombához) plutóniumot előállító 817-es üzemben kémiai robbanás történt. A nagy aktivitású hulladékokat tároló egyik tartály hűtése leállt, az anyag hőmérséklete 350 fok fölé emelkedett és valószínűleg öngyulladás miatt a lerakódott ammónium-nitrát belobbant. A hatalmas robbanás 75 tonna TNT robbanóerejével volt egyenértékű, és legalább 100, de egyes értesülések szerint mintegy 170 tonna erősen sugárzó radioaktív anyagot (stroncium-90, cézium-137 és plutónium) juttatott a környezetbe.
A kiszabaduló radioaktivitás mértéke a csernobilinek nagyjából a fele, 800 PBq volt, körülbelül 20 ezer négyzetkilométeren terült el, és csaknem félmillió ember életét veszélyeztette. Két évbe tellett, mire a hatóságok legalább a környező falvakból kitelepítettek az ott élő 11 ezer embert. Ezek a települések nagyrészt végleg el is néptelenedtek. A térképeken nem szereplő létesítmény nevét a balesetet követően Cseljabinszk-40-ről Cseljabinszk-65-re változtatták, ami mellett a később felépített települést ma Ozjorszk [angol átiratban: Ozersk] néven találjuk meg a térképeken.
Az atomerőmű veszélyt jelent a természetre – de ez fordítva is igaz: a természet is veszélyt jelent az atomerőműre. Az atomerőmű legnagyobb ellensége: a föld, a víz, a levegő. Az atomerőmű legnagyobb ellensége pont maga a természet, ami mozog, változik, alakul és alakít. A természet erői ellen nem érdemes küzdeni, csak veszíthetünk. A természet a legerősebb dolog a világon – merthogy ő maga a világ.
Meg fogsz lepődni: brutálisan radioaktív helyek a Földön
Az atomiparnak van egy sötét oldala. Ha az ember elkezdni guglizni a témát, elég hamar besokall: a sugárzó atomhulladékok problémája sokkal égetőbb, mint amilyennek általában beállítják. Nem véletlenül foglalkozunk mi is sokat ezzel a témával. Az atomiparnak az az érdeke, hogy a sötét oldal sötétben is maradjon. Nekünk pedig az, hogy jól megvilágítsuk.
Tíz brutálisan radioaktív hely. Tíz földi pokol. Talán te sem tudtál róluk. Mostanáig.
1986. április 26-án hajnalban az ukrajnai (akkor Szovjetunió) Csernobili Atomerőműben baleset történt. Az erőmű reaktorát a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétvetette. Felrobbant, és 25 ezer tonna grafit kapott lángra. A hatalmas tüzet két hét alatt sikerült teljesen eloltani. A baleset miatt a 3 kilométerre fekvő Pripjaty városából 50 ezer embert telepítettek ki. Sajnos csak két nappal később. A robbanás utáni hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárítót küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak. Az erőmű körül egy állandó 30 km-es tiltott zónát jelöltek ki, ahol máig tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Ennek ellenére ma is élnek, dolgoznak, gazdálkodnak a környéken.
