Sem a Paksi Atomerőmű, sem Paks2 telephelye nem földrengésbiztos. Kiderítették: törésvonal húzódik alatta, és a területet jól ismerő geológusok szerint egyáltalán nem kizárt, hogy akár 5-ös erősségű földrengés következzen be. Ez atomkatasztrófát is okozhat.

Te sem tudtad: törésvonalra építették a Paksi Atomerőművet!

A Paksi Atomerőmű azért nem földrengésbiztos, mert aktív törésvonal húzódik az alatt a terület alatt, ahová épült, és ahová most Paks2 épülne. Ezt a régi atomerőmű építésekor még nem ismerték, és erre vonatkozóan kutatásokat sem végeztek. A szovjetek akkor azt mondták, hogy itt jó lesz, Kádárék pedig leokézták. A ’70-es évek óta viszont sok minden történt, szigorodtak a szabályozások és a technológia is fejlődött. Sőt a diktatúrát is demokrácia váltotta föl, ahol az állampolgároknak joguk van tudni a dolgokat.

Miért nem tudtad ezt eddig? Mert eltitkolták!

Paks2 előkészítése során több éves és sokmilliárdos földtani kutatás keretében a geológusok ugyan megvizsgálták, hogy megfelel-e a terület új atomerőművi blokkok létesítésére, a kapott adatokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Tehát: az atomerőmű bővítésében érdekeltek előled is eltitkolták a nyugtalanító eredményeket!

A kutatási programban Magyari Árpád geológus szakértő 2016-ban készített tanulmányt, amelynek eredeti kéziratát az Átlátszó szerezte meg 2017-ben. Ebben a szakember arról számol be, hogy „a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös erősségű vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek”. Valamint megállapítja, hogy a telephely 3 km-es körzetén belül, 10 000 évesnél fiatalabb földrengés nyomai is kimutathatók. A geológus a Paksi Atomerőmű megrendelésére készült tanulmány kéziratában azt is megkérdőjelezi, hogy mindezek alapján a terület egyáltalán alkalmas-e az erőmű számára. Mindez viszont valahogy kimaradt a kutatási jelentés végleges verziójából.

Az telephely-engedélyt annak ellenére megadták a hatóságok, hogy a hatályos törvények értelmében meg kellett volna tiltaniuk. A kutatási program nem vizsgált lényegi kérdéseket, figyelmen kívül hagyott alapvető problémákat, és nem végzett el kritikus méréseket, ráadásul még a feltárt problémákat is lényegében kicenzúrázták a jelentésből.

Fukusima közelebb van, mint hittük

Fukusima messze van. A magyar közvéleményt megrázta ugyan a baleset, de nem eléggé. Itthon nem érezzük a veszélyt, mert inkább nem beszél róla senki. Elhittük, hogy a magyar atom biztonságos, hogy Pakson nem történhet baleset, itt nincs tenger, nincs szökőár, földrengésről is csak a nagymamától hallottunk, hogy ’56-ban az is volt, és hogy a kredencben maguktól csörögtek a poharak.

De van itt egy kis bökkenő. Az a biztonságérzet, ami Pakssal kapcsolatban bennünk él, ugyanúgy hamis, mint az atomerőművekről általánosan sugallt biztonságillúzió. Paks nem biztonságos. Miért? Mert itt is éppen elég egyetlen egy földrengés. Aminek pedig reális esélye van a szakemberek szerint.

Biztonságos atomerőmű márpedig nincsen

Az atomerőművekkel a legnagyobb probléma talán az, hogy egyetlen baleset akkora kárt okozhat, aminek kockázata bármely épelméjű ember számára vállalhatatlan. Épp emiatt igyekszik az atomipar azzal altatni, hogy ilyen balesetek nem történhetnek. Hogy a szakértők mindenre gondoltak, és egyébként is jobban értenek hozzá, és vigyáznak ránk: biztonságban érezhetjük magunkat. Ez azonban mind hazugság, Pakson is.

Atomerőművet csak olyan helyre szabadna építeni, ahol egész biztosan nem lesz földrengés. Ilyen hely pedig nincsen. Vannak szeizmológiai szempontból nagyobb és kisebb kockázatú helyszínek. De nulla kockázat nincs, ahogy teljes biztonság sincs. Ezért atomerőművet építeni sehol sem veszélytelen.

Az a helyzet, hogy egy időzített atombombán ülünk mindannyian. A bomba nagy, de az időzítő beállítását nem ismeri senki. Ha bárkinek vannak még kétségei, például itt érdemes tovább olvasgatni.