Van ez a kiégett fűtőelem-probléma, ami tulajdonképpen az atomenergiát megkérdőjelező legfontosabb szempont.
Sehol a világon nincs rá megoldás, de most az illetékes kormányhivatal a teljes problémát, elegánsan „megoldotta” a környezetvédelmi engedélyben: „Gondoskodni kell a keletkező kiégett fűtőelemek kezeléséről, környezetszennyezést kizáró módon történő biztonságos gyűjtéséről, tárolásáról és végleges elhelyezéséről”.
Hol? Hogyan? Mikor? Mi a garancia, hogy valaki majd gondoskodni fog erről? Nem tudjuk.
1986. április 26-án hajnalban az ukrajnai (akkor Szovjetunió) Csernobili Atomerőműben baleset történt. Az erőmű reaktorát a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétvetette. Felrobbant, és 25 ezer tonna grafit kapott lángra. A hatalmas tüzet két hét alatt sikerült teljesen eloltani. A baleset miatt a 3 kilométerre fekvő Pripjaty városából 50 ezer embert telepítettek ki. Sajnos csak két nappal később. A robbanás utáni hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárítót küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak. Az erőmű körül egy állandó 30 km-es tiltott zónát jelöltek ki, ahol máig tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Ennek ellenére ma is élnek, dolgoznak, gazdálkodnak a környéken.